Csohány Kálmány kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész kiállítása (Centrum Áruház, Debrecen, 1974)

CSOHÁNY KÁLMÁN grafikáiról Három évtizedet átfogó munkássága képzeletének gazdag áradását bizonyítja, egyre jobban érezteti a lényeget, az indítékok belülről áradó sugárzását. Csokonai illusztráció I. Pásztori született 1925-ben. Mint bejáró diák, Salgótarjánban érettségizett, majd egy évig Erdélyben, a Csíki havasokban fakitermelésen dolgozik. Itt került közvetlen kapcsolatba a természettel. A környezetet és az embert összefűző szálak, a falu életének motívumai rajzaiban és rézkarcaiban ekkor váltak állandóan visszatérő elemekké. Rajzol már gyermekkorától, anélkül, hogy művészeti pályára gondolna. A Képzőművészeti Főiskolát 1947—1952 között végzi — tanárai Hincz Gyula, Ék Sándor, Konecsni György, Koffán Károly s Varga Nándor Lajos —, de míg ide jut, a fizikai alkalmi munkák bizony­talanságában mélyül emberismerete, s figyelő szemmel raktározza el élményeit. Rendszeresen 1952 óta vesz részt hazai és külföldi kiállításokon, önállóan először 1964-ben mutatkozott be Budapesten, a Dürer-teremben, ezt követően Szófiában, Alfonsineben, Bécsben, a Csók Galériában, szerepelt több művével a luganói, tokiói, Buenos Aires-i, ljubljanai, velencei, San Paoló-i, montreáli biennálékon s még számos hazai és külföldi nagy­városban, s kis falvak­ban. Derkovits-ösztöndíjat 1958-ban, Munkácsy-díjat 1964-ben és 1967-ben kapott. Miskolcról 1968 decemberében a grafikai biennálé első díját hozza el. Nagy költők köteteit illusztrálja, így pl. Tinyanov, Nagy László, Juhász Gyula, Áprily Lajos, Babits Mihály, Kassák Lajos verseit. A művek alapgondolatát szabadon értelmezi, átkölti, de mindig fegyelmezett expresszivitással, s sajá­tosan egyéni vonalkultúrával. Csohánynál a látomás önállósul, átköltözik a valóságba, a vízió testet ölt, a jelképes figurák élőlénnyé alakulnak. A telegrammjelzésbe tömörített mondanivalók szereplői nagyon is tevékenyen avatkoznak a dolgok rendjébe. A gyakran szereplő madarak, szárnyas lovasok, csillagok a magasba vágyás, az el nem ért vágyak ősi Ikarusz-motívumai, mélységes emberi érzelmek hordozói, akárcsak a nemrég megkezdett „Pásztói népszokások” rézkarcainak minden darabja. DR. TÓTH ERVIN

Next