Ezüst György festőművész kiiállítása (Munkácsy Terem, Békéscsaba, 1974)

A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT EZÜST GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1974. MÁJUS 23-ÁN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA A MUNKÁCSY TEREMBE BÉKÉSCSABA TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 29. MEGNYITJA: CSÁK GYULA ÍRÓ „Korához és művészi munkálkodásának korlátaihoz ké­pest, már sok komoly sikert ért el és díjakat nyert. Ennek magyarázatát nem csupán szilárd rajztudásában, merész színeiben és komponáló erejében találjuk, hanem döntően abban, hogy ezzel a feszültséggel mit akar ki­fejezni. Városa és annak környéke, az ott élő emberek mindennapi tevékenysége érdekli, azt formálgatja, a valóságot felemelő költészettel." Oelmacher Anna Művészet, 1961. október ,,A Debrecenben már nem ismeretlen Ezüst György va­sárnap megnyílt tárlatát kevés hír előzte meg, a plaká­tok is későn jelentek meg, pedig a fiatal békéscsabai művész kollektív anyaga figyelemre méltó értékeket sum­máz és sok gondolatot ébreszt. Szintézisét adja a 30. évén még innen lévő művész java termésének, amely kiemelkedő darabjában már magán hordozza az alföldi piktúra jegyeit, anélkül, hogy epigonizmussal vádolhatók " Tóth Ervin Hajdú-Bihari Napló, 1961. szept. 1­7. „A kritika hamar felfigyel rá. Dicsérik biztos rajztudását, színkultúráját, komponáló erejét, alkotásainak valóság hű­ségét, közérthetőségét, témaválasztását, még aránylag nyers, félig érett műveiben is a tehetségről tanúskodó lendület a sajátos látásmód biztos jegyeit. Nagyon fiatal volt akkor is, amikor fölfedezték, akkor is, amikor újra fel­fedezték." Cserhalmi Imre Népszabadság, 1965. febr. 8. B. Supka Magdolna Művészet, 1967. augusztus „Ahogyan Ezüst György nem köznapi, padlástérből ki­alakított, hangulatos műtermében — egy izmos, de vas­kosan is harmonikus vonalú fatönk, néhány népi cserép­tányér s köcsög társaságában — elnézegetem a nagy­méretű olajképeket: az „Apám" címűt, a széken pihenő, gondbarázdált homlokú, gondolkodó arcú munkásalakot, a „Tanyán" című festmény ugyancsak töprengő kendős asszonyát — magam is elmerengek. . . Én elszakadtam a szűkebb pátria szeretett tájaitól, embereitől. — Ezüst mindmáig közöttük él." Dér Endre Tiszatáj, 1968. május „Festményei a technikai kísérletezés bátortalanabb sza­kaszán túljutottak, s az összegezés igényével szólnak környezetéről. Válogat a motívumok között, drámai ér­zelmeit, a lírai elérzékenyülést szűkebb mederbe szorítja, kiemel és elhagy, s kompozícióinak barokkos gazdagsá­gát — néhol szélesebb, részletezőbb előadásmódját — több variációban a sűrítés fokozatain át közelít a lé­nyeghez. Felfedezéseit spekuláció nélkül rögzíti, a tárgy­tól független megfontolások nem teszik görcsössé stílu­sát. Akár a Békés megyei tanyavilág életéről szól, akár utazásainak állít emléket, akár lelkiállapotot elemez, a személyes érzelmek vezetik." D. Fehér Zsuzsa Művészet, 1970 március „A fiatal művész felfedezésnek számító technikája a szí­nek szokatlan fényerejével, s e fény hatására átalakuló új valóság élménnyel ajándékozza meg a nézőt, az egy­kori látványok emlékét ünnepi csengéssel, lényeget ki­emelő megfigyelésekkel telíti." D. Fehér Zsuzsa Ezüst György Mednyánszky terem, katalógusa 1972. MEGTEKINTHETŐ: 1974. V. 23 — VI. 5. HÉTKÖZNAP 9.30 - 18, SZOMBATON 9 - 14 ÓRÁIG „Ezüst György jugoszláviai tájaiból kiemelkedik egy fél­szigetet ábrázoló, kopár, tengeri „tanyavilág", amelynek lefékezett színbeliségében különös mediterrán atmoszféra és regényesség, sőt irodalmias érzékletesség is rejlik."

Next