Gellért Hugo grafikusművész kiállítása (Budapest, 1974)

Gellért Hugó grafikusművész 1892. május 3-án született Magyarországon. Fiatalon vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba és művészi tanulmányait New Yorkban végezte. Korai munkái között számos kubista szemléletű portré szerepelt, majd később főként mint politikai karikaturista vált ismertté. A munkásmozgalom világszerte ismert grafikusa. Műveiből 1955-ben és 1965-ben rendeztek kiállítást Budapesten. A kiállítás két részre oszlik, az első rész GULLIVER ELVTÁRS címmel 1935-ben jelent meg grafikai mappaként és Gellért Hugó amerikai élményeiről ad maró gúnnyal képes beszámolót. A grafikai mappa előszavában a művész így szól: „Elődöm Lemuel Gulliver furcsa és mulatságos kalandjairól készített beszámolója a maga korában tekintélyes ellenérzést keltett. A tizennyolcadik század második negyedében kiadott könyve bizonyos részleteinek hitelességét kétségbe vonták. Mélyen együttérzek „ük-ük-ük nagyapámmal", aki azokban az időkben az utazás veszélyei és kényelmetlenségei következtében aligha tudta bebizonyítani felfedezései igazságát. Az én kalandjaim az Amerikai Egyesült Államokban elődöm élményeinél sokkalta elképesztőb­­bek. Az ország furcsaságai, az emberek szokatlan viselkedése, a kormányzat ódivatúsága sokszorta szélsőségesebbek és kiszámíthatatlanabbak mint bármi, amit Lemuel Gulliver feljegyzett számos utazása során. Azonban ma a telefon, a rádió és a nyomdagép korában könnyedén igazolható — még a legkevésbé érdeklődők számára is —, hogy e mű tartalma, a képek és a szavak — bármily hihetetlennek tűnjenek is — az igazságot és csak az igazságot tárják fel (Gulliver Elvtárs)". A kiállítás másik része A KISEMBER SZÁZADA címmel az Egyesült Államok egykori alelnöke, Henry A. Wallace két beszédéhez készült illusztrációkat tartalmazza. A beszédeket Henry A. Wallace 1942. május 8-án a Free World Association (Szabad Világ Szövetsége) ülésén és 1942. november 8-án a Congress of the American—Soviet Friendship Mass Meeting (Amerikai- Szovjet Barátsági Nagygyűlés) alkalmával a Madison Square Gardenben, New Yorkban mondta el. A beszédekben rejlő buzdítás a náci fasiszta szörnyeteg elleni harcra ma már történelmi jelentőségűvé emelte tartalmukat. A felhívást 1943-ban THE CENTURY OF THE COMMON MAN (A Kisember Százada) címmel önálló műként publikálták. KÉPJEGYZÉK GULLIVER ELVTÁRS 1. A kapzsiság erény 2. Haszontalan 3. Szegény hal 4. Az üzlet az üzlet 5. Édes otthon­ 6. Melléktermék 7. Az eke 8. Törpék 9. Fekete és fehér 10. Magas matematika 11. Élő művészet­­ 12. Művészeti hírek 13. Mecénás 14. Milliók 15. Pedigré 16. A nem ismeretlen katona 17. Úton 18. A csodatévők 19. Felszedés 20. A mesterszövő 21. Remek dolog 22. Osszd fel a vagyont 23. Szabad munka 24. Máglya 25. Törvény és rend 26. Sarokkő 27. Élet, szabadság 28...........és a boldogság keresése 29. Sajnáld a gazdagokat 30. Az üzlet ereje 31. Dobosok 32. A futószalag 33. Hulladék 34. Farmer a szakadékban 35. A hírek mögött 36. Ezüst 37. Sodrásban 38. Minden ember király 39. Csatakiáltás 40. Vihar Nyugaton 41. Az Apokalipszis lovasai 42. Az óriás 43. Új világ A KISEMBER SZÁZADA 1. Szabad világ vagy rabszolgaság 2. A demokrácia ABC-je 3. Megtanulunk együtt gondolkozni és dolgozn­i. A világ halad előre 5. A modern világ átka 6. A sötétség hite 7. Menetelő emberek 8. A négy szabadság 9. A szabad ember kötelességei, I. 10. A szabad ember kötelességei, II. 11. A szabad ember kötelességei, III. 12. A szabad ember kötelességei, IV. 13. A kisember százada 14. A modern tudomány mindenkié 15. Megnyerjük a termelés csatáját 16. Minden erőnkkel harcolunk 17. Újságírók 18. Teljes győzelem a teljes békéért

Next