Dési Huber István terem A Veszprémi új bemutatótermének megnyitó és névadó ünnepsége (Veszprém, 1976)

szélve például a Wunderkammer és a múzeum közötti különbségről, amelyek jelenkori történeti értékelésben ugyanannak az intézménynek két megjelenési formája a történelem során, s melyekben a művészetnek más-más kontextusban kijelölt helye alapján, és a dol­gok más­ és­ más rendszere nyomán helyeznek egymás mellé tárgyakat, illetve műtárgyakat. A 20. századi diagramok között szinte egy külön csoportot al­kotnak éppen azok, melyek egy intézmény (Bauhaus, Black Mountain College) felosztását szemléltetik, és az oktatási rendszer mellett számos diagram a művészeti intézményrendszerrel, vagy még tágabban, a művészet funkcionálá­sával, ennek változásaival foglalkozik egy adott közegben, és a társadalomban. A enciklopédikus rend­szerezés hagyományát folytatják a lexi­konok, vagy újabban az adatbázisok és internet site-ok felosztását szemléltető ábrák. Ez utóbbi összefüggésben érde­mes megjegyezni, hogy a könyves kul­túra linearitásával szemben a kompjú­­ter-kultúra hypertext stuktúrája egy újabb diagramkészítési időszakot indított el. A térbeli diagramok té­makörei tágak: a művészi megismerési-, és alkotói folyamat működését szemlél­­tetők (Paul Klee, Hans Hofmann) mel­lett a ’60-as évektől a műfajok össze­olvadásával, az intermédia megjelenésé­vel műfaji természetű (Dick Higgins), illetve a művészet és az élet területeinek egybemosódásával a művészet összefüg­gését, kapcsolatát más területekkel felvá­zoló (Erdély Miklós) diagramokkal talál­ Higgins, Dick: A költészeti intermédia fajtái Some Poetry Intermedia. in: D. H: A Dialectic of Centuries. Notes towards a Theory of the New Arts. Printed Editions, New York, Barton (Vermont), 1978. 17. (Erdély-hagyaték) TERMESZÉT rjiD. komplementer paradigmatikus NYELV modulációs techn. \ ZENE FORRADALOM Erdély Miklós: Montázs diagram, 1975 k.

Next