Juris Ibolya iparművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1976)

Budapesten 1923-ban születtem. A Szépmíves Líceumban érettségiztem, ahol Lorberer Emma és Perez Jenő voltak a tanáraim. Főiskolai tanulmányaimat a Képzőművészeti Főiskolán kezdtem, ahol a grafikai tanárom Varga Nándor volt. Az Iparművészeti Főiskolát 1952-ben fejezeztem be a nyomott­ anyag tervező szakon. Tanáraim: Schubert Ernő, Molnár Béla, Rozs Endre voltak. 1953-ban az Állami Operaház ösztöndíjasaként egy évig Márk Tivadartól tanultam a színpadi ruha textilfestését. 1958 óta az Iparművészeti Vállalat üzemi tervező művésze vagyok. Munkáimmal több hazai és külföldi kiállításon szerepeltem. Önálló kiállításom volt Bu­dapesten: háromszor a Csók István Galériában, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, az Iparművészeti Múzeumban, a Pesterzsébeti Történeti Múzeumban. Vidéken: Hódmező­vásárhelyt, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Komlón. Külföldön, Egyiptomban, Kínában, Franciaországban, Olaszországban, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában. Jávai batik technikával készült munkáim, több középületet díszítenek. Több pályázaton vettem részt és nyertem díjakat. 1955-ben és 1959-ben Munkácsy­­díjat, 1965-ben SZOT díjat kaptam. Röviden összefoglalva 24 év művészi munkássága. Mint minden hivatását szerető embernél, így nálam is a száraz tények mögött sok küz­delem, kudarc, megújhodás áll. A művésznél, egy-egy kiállítás egy-egy kis tégla a piramishoz, amit életünk végéig sze­retnénk felépíteni. A mostani kiállításom darabjait a magyar népmese-világ, az irodalom és zene ihlette. Az élmény a grafikus-textiles-batikos formanyelvén kifejezve mindenkor az embertől az emberhez szól. Nekem nagy örömöt okozott a küzdelem az anyaggal a tartalom kife­jezéséért. A művész nemcsak magának dolgozik. Ha munkámmal örömet tudtam okozni másoknak, az az érzésem, ez a legnagyobb eredmény, amit elérhettem. Textil faliképeimet, nagyobb fali kárpitjaimat a kézi festés­ű indiai csomózott batik és jávai batik technikával készítettem. Van, amikor tisztán csak egy technikához kötődve: csomózott batik falikép, „Lepke”, „Hal”, jávai klasszikus batik falikárpit a „Megújhodás”, „Háry János”. A többi a tartalom kifejezése érdekében úgynevezett kevert technika, például: a „Borszem Jankó”, „Paradicsommadár” csomózott és jávai batik technikák; „Az ember tragédiája”, „Kékszakállú herceg vára”, „Fából faragott királyfi”, „Ikarus’75”, „Tücsöklakodalom”, stb. kézi festés és jávai batik technikák keveréke. „A kiskakas gyé­mánt félkrajcárja” két sablonnal pamutvászonra nyomott, tehát sokszorosított, az Ipar­­művészeti Vállalat üzemeinek terméke. A grafikák falikárpitjaim vázlatai. JURIS IBOLYA A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT JURIS I­BOLYA KÉTSZERES MUNKÁCSY-DÍJAS IPARMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1976. AUGUSZTUS 26-ÁN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN FÉL 6 ÓRÁRA MEGNYITJA: POGÁNY Ö. GÁBOR A NEMZETI GALÉRIA FŐIGAZGATÓJA MEGTEKINTHETŐ: 1976. VIK­. 26 — IX. 9. HÉTKÖZNAP 9.30—18 ÓRÁIG SZOMBATON 9—14 ÓRÁIG VASÁRNAP 10—14 ÓRÁIG CSÓK ISTVÁN GALÉRIA BUDAPEST, V. VÁCI UTCA 25.

Next