Menyhárt József festőművész emlékkiállítása (Déri Múzeum, 1976)
... ................. A DÉRI MÚZEUM MEGHÍVJA ÖNT 1976. AUGUSZTUS 29-ÉN DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA, A MÚZEUM KIÁLLÍTÓTERMÉBEN MENYHÁRT JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁSÁRA A kiállítást megnyitja: ÓNOSI LÁSZLÓ, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának osztályvezetője Megtekinthető szeptember 13-ig, hétfő kivételével, mindennap 10—18 óráig Menyhárt József múzeumunk munkatársa, művészettörténésze, restaurátora volt. Bár 1961-ben nyugdíjba vonult, utolsó percig dolgozott, segítette munkánkat, így nemcsak festményeivel, rajzaival gazdagította képzőművészeti gyűjteményünket, hanem gondozta is. Ezzel az emlékkiállítással nemcsak a festőt, grafikust idézzük, hanem kollegánkat: a szakírót, Debrecen képzőművészeti múltjának jó ismerőjét, s a közelmúlt debreceni képzőművészeti szervezeti életének egyik vezetőjét. Művei, amelyek Debrecen köz- és magángyűjteményeiben állnak, biztosítják továbbélését, emléke élő ápolását. SZ. KÜRTI KATALIN 76-4029 Alföldi Nyomda, Debrecen 1901. szeptember 22-én született Debrecenben Menyhárt József. Hetvenötödik születésnapjára gyűjteményes kiállítást tervezett a Déri Múzeum, kismonográfiát az Alföldi Nyomda. Még ez év februárjában, márciusában a művésszel együtt válogattuk ki a műtermében lévő, az életművet leginkább reprezentáló festményeket, grafikákat. Szomorú, hogy most emlékkiállítását nyitjuk, de egyben felelősséget megsokszorozó, növelő tény. Az életmű lezárult, kötelességünk a legszebb, a legjellemzőbb darabjait összegyűjteni. Olyan közeli azonban halálának dátuma, hogy e munkának még csak a kezdetén vagyunk. Mégis bízunk abban, hogy a közönség olyan szeretettel, meghatottsággal nézi ezt a tulajdonképpeni részleges életmű kiállítást, amilyennel múzeumunk gondozta. Kiállításunkat az özvegy tulajdonában lévő művekre építettük, kiegészítve a városi tanács, a Déri Múzeum, valamint magángyűjtők anyagával. Festményei közül legkorábbi 1930-as ,,Koldus"-a, 1931-es ,,Önarcképbe, legkésőbbi, a már szignóval el sem látott utolsó műve, az 1976-os „önarcképbe. E két dátum közötti közel félévszázados festői oeuvre-ből mutatunk be pár arcképet, munkajelenetet, csendéletet, tájképet, vedutát. Jóleső érzés újra meg újra látni megszokott, kék-fehér, vagy barna-sárga-zöld derengésre épített, szűkszavúan fogalmazott képeit („Csendélet fehér koronggal”, „Udvar, lépcsőkkel"), s meglepetés lesz a 40-es, 50-es években festett, vöröseket, rózsaszíneket gazdagon használó, parázsló melegséget árasztó festmények szemlélése, amelyeket az újabb generáció művészetszerető közönsége nem is ismer (pl. „Kora március”, „Szentendrei háztetők”, „Halas csendélet”). Grafikái közül az Európa-szerte ismert „Macska a műteremben”, „Alvó lány”, „Tavasz” című fametszeteit (amelyek Chicago, Oslo, Varsó kiállítótermeibe is eljutottak a 30-as években), valamint újabb, vegyes technikával készült, filozofikus mélységgel telített rajzait (pl. „Szobor és fák”) és finom, lírai hangulatot árasztó akvarelljeit (pl. „Tengerparti kisváros”, „Firenzei háztetők”, „Fehérkapus ház”) mutatjuk be. Kisgrafikai tevékenységét a Pedagógus Művelődési Ház külön kiállítása és egy megjelenésre váró kisgrafikai oeuvre-lista foglalja össze majd a közeljövőben. A katalógust írta, a kiállítást rendezte: SZ. KÜRTI KATALIN Fotó: FEKETE GÁBORNÉ Felelős kiadó: DR. DANKÓ IMRE