Plakátok szünetben - Nyolc grafikus színházi plakátterveinek kiállítása (Madách Színház, Budapest, 1976)
„Kísérletet végeztek színházi plakátokkal: az érdekesebbekre, szokatlanabbakra rápillantva a járókelők pupillája 70— 90%-kal kitágult u tókkal hívják fel a figyelmet” (Kemény György) Akik figyelő szemmel járják a világot, észrevehették, hogy kis és nagy városok utcáin, Varsóban és Bécsben, Belgrádban és Zürichben, Prágában és Párizsban a sok rutinos kereskedelmi és egyéb plakát mellett egy sor izgalmas, szokatlan, művészetrangú falragasz emelkedik ki színvonalával a többi közül: a színházi plakátok. E tapasztalatot csak egy helyen nem szerezhetjük meg hosszú idő óta: Budapesten, Magyarországon. A grafika egyik legszebb, legnemesebb feladatával, színházi előadások plakát-reklámozásával bizony nem nagyon bízzák meg nálunk a tervezőművészeket. A fehér holló ritkaságával, rendszertelenül látható példák pedig — enyhén szólva — hullámzó színvonalúak. Érthetetlen ez az értetlenség! Hiszen a jó, érdekes plakát felhívja a figyelmet egy-egy előadásra, a legpopulárisabb meghívó szerepét tölti be, és a hétköznapi utca forgatagából kiemeli a potenciális nézőket, azokat, akik este esetleg már együtt élnek, szenvednek, vagy örülnek a színpadon látottakkal. A jó plakát a színház rangját is növeli, népművelői hivatását is kiteljesíti: színház és képzőművészet szeretetét egyszerre ébreszti fel számos helyen, messze a Teátrum és Múzeum falain kívül. „Jó plakát” — hangsúlyozom állandóan, mert ez az a pont, ahol a legtöbb a bizonytalanság, a félreértés. A már említett néha-néha megjelenő plakászínházainknak. Meggyőződésünk szerint a színház, a képzőművészet és akikért mindez van: a művelődni vágyó tömegek javára. KEMÉNY GYÖRGY PLAKÁTOK SZÍNEIBEN NYOLC GRAFIKUS SZÍNHÁZI PLAKÁTTERVEINEK KIÁLLÍTÁSA, MADÁCH SZÍNHÁZ, 1976. NOVEMBER 19. — DECEMBER 19. NYITVA MINDEN NAP 2 ÓRÁTÓL. KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK: BAKOS ISTVÁN, BALLA MARGIT, BÁNYAI ISTVÁN, FELVIDÉKI ANDRÁS, HELÉNYI TIBOR, KEMÉNY GYÖRGY, MOLNÁR KÁLMÁN, SCHMAL KÁROLY H a eladó bölésed nagyon jó, és mondod: hiszik is, nem is. Ha kiírod egy táblára, menten elhiszik!” (Asszír ékírásos szövegből) (Az Európai Reklámpszichológus Kongresszus anyagából) „Más szerzők is megteszik, hogy írásukra ellenőrizhetetlen szövegű mottok zöménél az tapasztalható, hogy a színház a pénzéért főszereplő — és népszerű — művészének, vagy művésznőjének fényképét, esetleg színházépületét, vagy a darab valamely jelenetfotóját szeretné viszontlátni az utcán. Mindez azonban, annak ellenére, hogy plakátoszlopra ragasztják minden, csak nem plakát, nem szenvedélyes és átélt invitálás a színház széksorai közé. A plakát: egy ember, egy művész értelmezése darabról, előadásról, ha úgy tetszik, véleménye, csupán a képzőművészet nyelvén. Ugyanúgy, ahogy vélemény Shakespeare művéről Peter Brook Szentivánéji álom rendezése, vagy a mostanában sokat emlegetett Peter Zadekféle Othello előadás is. Nincs tehát — és ez a második félreértés — „a darab arról szól”, meg „olyan hangulatú”, mert aki ezeket mondja, már jómaga is interpretál, értelmez. És ugyanazt — ezt épp a legutóbbi időben felpezsdülő színházi vendégjátékok, nemzetközi fesztiválok bizonyítják — százféleképpen lehet értelmezni. A grafikus által tervezett plakát csak egy a sok értelmezési lehetőség közül, nem törvény, de tehetséges művész kezén szuggesztív, odafigyelést parancsoló vélemény lehet. És ezzel a plakát már el is érte a célját. Ilyen művet csak felszabadultan, alkotó fantáziával, tartalmi és formai megkötések nélkül lehet teremteni, egyedül csak a műre és az előadásra, annak rám gyakorolt hatására figyelve. Hogy a feladat nem megoldhatatlan, hogy vannak gondolkodó-érző, tehetséges grafikusaink, arra legjobb példát a fiatalabb művészet, a film hazai plakátjai nyújtják. Kimagaslóak, mondanivalót, cselekményt, hangulatot egyetlen mozzanatban sűríteni tudók vannak köztük! És a legkülönbözőbb stílusban, akár rajzról, akár fotóról van szó. Mi, néhányan, lelkes grafikusok, akik erre a mostani kiállításra készültünk, és az ügyünket értő szeretettel támogató Magyar Hirdető arra szövetkeztünk, hogy megmutassuk: szerintünk — többek között — ilyen plakátokat lehetne, kellene terveztetniük, elfogadniuk és kinyomattatniuk