Magyar Iparművészeti Főiskola kötött-hurkolt anyag és formatervező szakcsoport 1952-1977 (Budapest, 1977)
textilipar lánchurkológépek beállításával oldja meg alapanyag problémáját, a rövidáruipar, paszományipar lánckötő és lánchurkológépekkel kezd dolgozni. A fejlődés első szakaszának rövid áttekintése után térjünk vissza az ötvenes évek elejére, amely a tervezőképzés megindításával kapcsolatos. A helyzetkép az iparművész- ipari tervezőművész nézőpontjából közel sem rózsás: mintázás szempontjából elavult gépparkon, nyításokkal feljavított, termelékenyebbé tett gépeken, szűk alapanyag skálán, meglehetősen közepes színvonalú tömegáru gyártás folyik a magyar kötőhurkolóiparban. A felszabadulást követő években az Iparművészeti Iskolát Főiskolává szervezik, illetve minősítik át. A második világháború időszakára jellemző tervezési program és szemlélet a múlté, az egyedi, reprezentációs, kevés ember számára elérhető tárgyak tervezése és alkotása helyett mindinkább előtérbe kerül az egész társadalom szükségleteinek és igényeinek esztétikai megfogalmazásán keresztül ennek kielégítése korszerű nagyipari, manufakturális körülmények között létrehozott gyártmányokkal, környezetformáló tárgyakkal. A Textil Főtanszak - amely az iparművész képzésben is az egyik nagy hagyományokkal rendelkező szakágazat - keresi kapcsolatát a magyar textiliparral, hallgatóit az üzemekbe küldi tanulmányi munkára és a tervezőképzés irányát is elsősorban a nagyipar felé határozza meg. A nyomottanyag-tervezés vagy a szövöttanyag-tervezés ipari kapcsolata korábban is megvolt, ha nem is ilyen jelentőséggel mint a felszabadulást követő időszakban. Kevésbé mondható el el a ruházati iparról, hiszen konstrukciója csak az ötvenes évek elején kezd kialakulni, a kötszövőiparban a második világháború előtt általában mindenütt foglalkoztak kötésmintázással, modellezéssel, de önálló szakmává, hivatássá sehol sem vált. Az ipari áttekintés, a kötő-hurkolóipari helyzetkép és az iparművész képzés felvázolásával érzékelhető valójában a kötőhurkolóipari tervezőképzés megindításának jelentősége az ötvenes évek elején. Csak most látjuk, hogy milyen előrelátás volt abban, hogy komoly hagyományokkal és sok esetben meghatározó súllyal rendelkező szakok mellett létrehozták az Iparművészeti Főiskolán a