Joanovits István festőművész kiállítása (Aba Novák Terem, Szolnok, 1980)

K­isebbik alföldünk egyik festője mutatkozik be Szolnok közönségének. A képeiben feltűnő, s itt bizonyára rokonérzéseket ébresztő vonás magyarázata a közös, realista magyar tájkép hagyományokban, meg két síkvidéki tájunk hasonló karakterében rejtőzik. Joanovits István festészete azonban ettől függetlenül is eleve valóságalapúnak rendeltetett. Egy munkásélet egésze adja erkölcsi fedezetét. Festővé érése nem a szokott módon történt. 1­9­7­2-ben Győrött született. A művészet iránti érdeklődése a polgári iskolában ébredt fel, de a kenyérkereset útjába állt álmainak. Ecsettel, festékkel foglalatos­kodhatott ugyan, mert címfestést tanult, de ez legfeljebb jó ízlését, ügyes kezét kötötte le. A Vagon­gyárban dolgozott nyugdíjazásáig. A valaha híres gyári szabadiskolában Tóvári Tóth István volt a tanító és útját egyengető mestere. Kezdetben közös kiállításokon szerepeltek a tehetséges munkásfestő képei. 1958-ban lépett először önállóan a közönség elé. Ettől kezdve rendszeresen ott találjuk a megyei és területi tárlatokon. Volt kiállítása Budapesten, s szerepeltek munkái külföldi bemutatókon is (Erfurt, Nyitra, Komárom). Fővárosi tárlata kapcsán nem kisebb művész, mint Gadányi Jenő szólt elismerően festői eredményeiről. A küzdelmes út, az önképzéssel szerzett és gyarapított tudás gyümölcsei lassan beértek. Céltudatosan a magasabb művészi fok felé törekvő festő több alkalommal nyert díjat a megyei pályázatokon. 1969-ben Győr-Sopron megye Tanácsa nívódíját érdemelte ki. Majd tagja lett a Művészeti Alapnak is. Kisebb tanulmányutakat tett Bécsben, Bázelben, Párizsban. Tapasztalatai a következetes munkába vetett hitét erősítették meg, egy távoli, elérni vágyott cél érdekében. Változatos témavilág foglalkoztatja. Sokrétű festészetet művel. Elgondolásait nem festői sablonokhoz igazítja, hanem a témában rejlő lehetőségeket próbálja meg kibontani. Próbakőnek az ember ábrázolását, saját, kisebb világának bemutatását tekinti. Legteljesebben drámai hangolású tájképeiben rajzolódik elénk egyénisége. Joanovits István egész munkálkodásának fő értéke mégis a színek iránti érzékenysége, s a vele társult helyes valóságlátás. Ezért számíthat a közönség őszinte érdeklődésére Szolnokon is. Salamon Nándor A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT JOANOVITS ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1980. ÁPRILIS 24-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA : KAPOSVÁRI GYULA NY. MÚZEUMIGAZGATÓ MEGTEKINTHETŐ : 1980. ÁPRILIS 24—MÁJUS 8. ABA NOVÁK TEREM SZOLNOK, KOSSUTH LAJOS UTCA 6 — 8. Felelős kiadó: Köteles István — 80-1483 KVN­D

Next