VI. Szabadtéri Szoborkiállítás (Balatoni Úttörőváros, Zánka, 1980)

KEDVES PAJTÁSOK! Bizonyára sokan vannak közöttetek, akik nagy nemzeti ünnepeinken részt vettetek egy-egy szobor megkoszorúzásán. Ilyen szobor Kiss István szobrászművész Budapesten látható Tanácsköztársaság emlékműve vagy Vasas Károly szobrászművész Bányászok című alkotása. Mindkét művész sokat foglalkozik olyan szobrok alkotásával, melyek je­lentős történelmi eseményeknek, híres személyeknek állítanak emléket. Ezen a kiállításon több olyan művel találkozhattak, melyek hazánk fel­szabadulását idézik. Kiss István úgy fogalmazza meg ezt a témát, hogy egy nagy kapun kilépő férfialak kezébe kis virágot helyez, ezzel jelzi annak az új életnek a kibontakozását - mondhatnánk úgy - virágba Baranyai Judit KISS ISTVÁN MLUTBAH KHUI ISTVÁN KISS Az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke. Was born in 1927 at BiharilTye. He took his degree at the Academy of Fine Arts in 1953 as a pupil of Zsigmond Kisfaludy Stróbl, Pál Pátzay and Sándor Mikus. His works have been exhibited since 1950 and at every important domestic ex­hibition as well as at several exhibitions abroad. His first one-man-show took place in 1954 in the Adolf Fényes Hall. Other one-man-exhibititions were held in 1965 in Veszprém, in 1971 at Hódmezővásárhely, in 1976 in the Csepel Gallery. With a sizable col­lection of work he took part in 1968 at the exhibition of the Nine in the Art Gallery. In 1976-77 he had several exhibitions in numerous towns of the Soviet Union. In 1978 his works were on show in Berlin, Sofia, and Warsaw and in 1979 in Prague and Bratislava. In 1953 he received the WFYS-pnize, in 1955 and 1961 the Munkácsy­­prize, in 1968 the NCTU-prize, and in 1970 the Kossuth-prize. In 1965 he won the capital’s prize of Pro Arte and in 1975 he was awarded the title of Merited Artist of the Hungarian People's Republic. He is a member of the HSWP Central Committee. István Kiss is the President of the Society of Hungarian Artists and De­signers. Poahach b r. BHxapHJine b 1927 roay. B 1953roay nonysmi ahiiaom b AKaaeMHH H3o6pa3HTeabHbix HCKyccTB, rae ero npenoaaBaTeaaMH 6hah DKhtmoha IIlTpoŐA, ITaa TlauaH u IIIaHaop Mmcym. C 1950 roaa ero paőoTbi ynacTByiOT Ha BbicTaBKax; ohh OKcnoHHpo- BariHCb Ha Bcex 6onee 3HaHHTeabHbix BeHrepcKHX h Ha MHornx 3apy6e*Hbix BbICTaBKaX. HHAHBHAyanbHbie BbicraBKH ero paőoT 6uah opraHH30BaHw b 1954 roay b 3aae Aaonbcfia OeHeuia, b 1965 roay - ßBecnpeMe, b 1971 roay - b r. Xoa- Me3eBauiapxen, a b 1976 roay - b ’TeneabCKon­ raaepee, Mhothc ero pa­­ coTbi OKcnoHHpoBariHCb b raaepee H3o6pa3HTeabHbix HcxyccTB Ha BbiCTaBKe "XleBHTH” b 1968 roay. B 1976-1977 rr. BbicraBKH ero paőoT őbian npoBeaeHbi b pstae ropoaoB Cob­­eTCKoro CoK>3a. B 1978 roay ero npoH3BeaeHna aKcnoHHpoBaancb b BepaHHe, CocJjhh h BapmaBe, a b 1979 roay b Flpare u BpaTHcaaße. B 1953 roay yaocToeH npH3a MOM, b 1955 u 1961 rr. - npH3a hmchh MyHKauH, b 1968 roay - npH3a BceBem-epcKoro coBexa npo<jjcoK>30B, a b 1970 roay - npH3a hmchh KounnyTa. B 1965 roay 6bia HarpaxaeH npH30M "Tlpo apTe” ByaaneuiTa, b 1975 roay nonyuHa 3BaHHe 3acay*eiiHoro xy­­aosKHHKa BeHrepcKOH HapoaHoii PecnyőaHKH. MaeH LfeHTpaabHoro KoMHTeTa BCP1T. ITpe3HaeHT OeaepamiH BeHrepcKHX xyaoxcHHKOB h an3aÖHepoB. HLÜTBAH KULU 1. Kpwc 2. OcBOÓo>K.aeHHbiM 3. Tpy/i 4. KaTibMaH Kemjem 5. OÖHTaTeTiH norpaHHMHOH KpenocTH 6. JXoma. 7. " 1514 " (OpoeKT) 8. CjieriOH Botthh 9. IIaMHTHHK CoBßTCKOH pecnyÖTiHKe 10. 3HApëA 11. Bajízia^a I. 12. HapoAHaa CKa3Ka I. 13. CëcTpbi 14. CTpeK03bi 15. OjlCHb 16. Kohh 17. Kolari 18. Map 19. BopOTa KOMCBHHKOB 20. )KH3Hb 21. OcBOÖoúK^eHue STVAN KISS 1. Cry 2. Freed 3. Work 4. Colomon Beauclerc (king of Hungary) 5. The Border Worriers 6. Dózsa 7. "1514” (clay model) 8. Blind Bottyán 9. The Hungarian Soviet Republic Memorial 10. Endrőd 11. Ballad I. 12. Folk-Tale I. 13. Sisters 14. May-flies 15. Red Deer 16. Horses 17. Kodály 18. Peace 19. Nomadic Gate 20. Life 21. Liberation 4. Könyves Kálmán, 1971. bronz, 68 cm 6. Dózsa, 1973. bronz, fa, 200 cm 8. Vak Bottyán, 1969. bronz, 60 cm 5. Végváriak, 1969. bronz, 40X70X25 cm 7. „1514” (Terv) 1953. bronz, 40X82X50 cm 9. Tanácsköztársasági emlékmű, 1961. krómacél 43 cm 10. Endrőd, 1974. bronz, acél, kő, 42X60X50 cm 11. Ballada I., 1978. bronz, 27X33X20 cm 12. Népmese I., 1977. bronz, 32X50X50 cm 14. Szitakötők krómacél, kő, 80 cm 13. Nővérek, 1968. bronz, 50 cm 15. Szarvas, 1974. bronz, 70 cm 16. Lovak 17. Kodály, 1978. bronz, krómacél, 60 cm O 00 M û < 2 HAZÁNK­­. FELSZABADULÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA A TISZTELETÉRE szökkenését, melyet hazánk az elmúlt 35 év alatt elért. A „kezek” fél­tőn óvják a szabadságot jelentő vörös csillagot, nehogy kialudjon a lángja. Vasas Károly ugyanerről a témáról más megfogalmazású szobrot készí­tett: egy álló nőalak feje fölé emelt drapériával jelképezi a szabadság zászlajának kibontását. Kiss István itt kiállított művei között olyan szobrokat is láthattok, ame­lyek mártíroknak állítanak szép emléket: Endrőd, Kiáltás. Ezek az ala­kok mindig úgy jelennek meg a művész megfogalmazásában, hogy tük­rözik a hős személyek töretlenségét, az eszme melletti kitartását. Számos alkotáson jelennek meg a magyar történelem korábbi hősei is. Dózsa György egy csoportban áll a felkelőkkel, ezzel is jelezve, hogy az ország parasztsága 1514-ben együttesen harcolt az elnyomók ellen. Dózsa megégetésére az a nagyméretű fej emlékeztet, ahol a paraszt­vezér fején már a tüzes korona is látható. A művész még erőteljeseb­ben fejezi ki a gondolatot azzal, hogy az egész kompozíciót egy meg­égetett faoszlopra helyezi. Vasas Károly számos szobra szól harcokról, forradalmi eseményekről. A Téli Palotát elfoglaló matrózok elszántságát és az 1917 című szobor lo­vas katonáinak áttörhetetlen falat képező együttesét jeleníti meg első­sorban, de az összecsapás, a Harcosok összeakaszkodó, egymásnak fe­szülő lovasai szintén az elszánt küzdelemnek, a végső győzelem eléré­séig vállalt csatározásoknak szobrászi megfogalmazása is figyelmet ér­demel. Mindkét alkotó szívesen fordul más témákhoz is. Kiss István a Népmese című szobrán a napi hold—csillagok motívumot a nyugodtan egymáshoz simuló bikák homlokára helyezi; a Szitakötő ha­talmas, törékeny szárnyát áttetsző zöld műanyagból készíti, s ezáltal úgy érezzük, szinte bármelyik pillanatban felröppenhet. Vasas Károly Cantata Profana-ján a szarvassá változott fiúk együttesé­nek szelíd csoportját örökíti meg. Mama című szobra József Attila szép versének szobrászi megfogalmazása. Kiss István és Vasas Károly alkotásai bemutatják azt a sok lehetőséget, amelyet a szobrászat nyelvén ki lehet fejezni. Bizonyára mindannyian találtak közöttük olyan műveket, melyek kedvesek számotokra, vissza­­vissza mentek hozzájuk, elgondolkoztak rajtuk. Beszélgessetek ezekről a szobrokról! Fedezzétek fel őket a magatok számára! 1927-ben született Biharillyén. 1953-ban kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál és Mikus Sándor növendékeként. 1950 óta kiállító művész, minden jelentősebb hazai rendezvény és több külföldi bemu­tató részvevője. Egyéni tárlata 1954-ben a Fényes Adolf Teremben, 1965-ben Veszprém­ben, 1971-ben Hódmezővásárhelyen, 1976-ban a Csepel Gallériában volt. Nagyobb anyaggal szerepelt a Kilencek 1968-as műcsarnoki kiál­lításán. 1976—77-ben kiállítása volt a Szovjetunió több városában. 1978-ban Berlinben, Szófiában, Varsóban, 1979-ben Prágában és Po­zsonyban állították ki műveit. 1953-ban VIT-díjat, 1955-ben és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1968-ban SZOT-díjat, 1970-ben Kossuth-díjat kapott. 1965-ben elnyerte a főváros Pro Arte-díját, 1975-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet.

Next