Tóth B. László festőművész kiállítása (Mednyánszky Terem, Budapest, 1980)
A Nemzeti Galéria tizennyolc képét vásárolta meg. Alkotásainak magángyűjtői is vannak, festészete az örökös ünnep művészete. A tavaszi virágzásé, az őszi színpompáé, s közbeékelődnek a sárguló nyár halk pasztellszínei, hogy a melegtől, forróságtól pihegő poros hétköznapokat is ünneppé avassák. Nem hiányoznak festményei közül a szoba melege után kiáltó zúzmarás, havas téli képek sem. Valami különös ünnepi csönd árad a művészetéből, noha a tájban nemcsak a virágzó fákat, bokrokat látja, hanem a nehéz munkát végző embert, a piacon nyüzsgő, áruért hajladozó, alkudozó árusokat és vevőket, a cséplőgép mellett dolgozó munkásokat, az épülő földalatti munkafolyamatait is. Alapjában érzékeny, lírikus alkat. A természeti és művészeti szerepre beállított lélek akarvaakaratlanul is mindenben azt látja meg, ami gazdagítja az ember szépségélményét, úgyis mondhatnám szépségállományát, lelki életének nyugalmát, érzelmi világának békéjét, hogy örökkön hangzó himnuszként zengjék képei: élni jó, élni szép. Főleg ha képes az ember birtokba venni, befogadni mindazt, amit szépségben kínál neki tájaival, vizeivel, fáival, virágaival, utcaképeivel, tovasurranó embereivel, üde gyermekarcaival a természet és az emberi környezet. Tóth B. László számára minden helyzetben a művészi alkotás volt a lényeg. Az, hogy ecsetje nyomán szépművészet szülessék. ,,Belülről kifelé fest" — azaz nem lefesti azt, amit lát, hanem megfesti azt, amivé benne a látvány alakul. Festményei lélekkel teliek, üres, kongó hangoskodásnak nyoma sincs. Következik ez halk, szelíd, finom és érzékeny lelkiségéből, a festészet eszközeivel igazolva, hogy a stílus az ember. Benne a műveltség és a tudás megjelenése, a magatartás nemes egyszerűségével párosult. Megjelenésében és festészetében megnyilvánul valami természetes, magától értetődő s éppen ezáltal föltűnő s mégis tartózkodó előkelőség. Sohasem tolta magát előtérbe s éppen ezáltal vonta magára a műértő szemek — Kopp Jenő, Petrovics Elek, Fronthy Hanna, Bajor Gizi, Rácz László, Keréh Endre, Kodály Zoltán, Medgyessy Ferenc, Zsindelyné Tüdős Klára stb. - figyelmét. Ugyanakkor önmaga értékeivel is tisztában volt, utolsó önarcképei ezt az öntudatot sugározzák, ha még oly mértéktartóan is. Pózmentes egyéniségéből a szeretet sugárai áradnak szét tájképein, virágain, arcképein. Mindenben a szépet találja meg, ez vonja be mintegy sugárzó aranyfátyollal a képeit. A csönd pedig szinte érzékien hallható ki festményeiből. Nyugalmat, megtisztulást kínálnak Tóth B. László képei olyan világban, melynek minden órájában történik valami elemien megrázó, a lélek nyugalmát feldúló, az emberi életet megkeserítő esemény. Legalább a művészet adjon enyhet, — hirdetik Tóth B. László képei. Ezért jó megfürdeni életörömöt sugárzó, káprázatos színvilágában. Szelídsége, nyugalommá árad ebből a művészetből. Korszerűsége éppen abban rejlik, hogy mer szembeúszni az árral, egyre följebb, tehát egyre tisztább vizeken, a tiszta forrásokig. Minél nagyobb súllyal nehezedik a ma emberére a lelki, testi, erkölcsi és anyagi nyomorúság, minél könyörtelebbül őrlik idegeit a családi, munkahelyi és környezeti gondok, annál inkább áhítja a nyugalmat, a békességet, legbensőbb környezetében, mindenekelőtt otthonában. Ha a művészet nélkülözhetetlen, akkor ez a fajta művészet, mely az 1906-ban született Tóth B. László keze nyomán született életműve, valóban nélkülözhetetlen. Művészete sziget, melynek partjai visszaverik az élet szennyes hullámait, amiből „művészet” nélkül is akad bőven, kijut a mindennapok emberének, a művészetbarátnak is. Tóth B. László művészete egyben bizonyság arra is, hogy a művészet galambok nélkül is lehet a béke szolgálata. Dr. Szij Rezső Tóth B. László 1906-ban született Dadon, Komárom megyében. A Képzőművészeti Főiskolát 1928-ban végezte el. Mestere Csók István volt. Az 1920-as évek végétől kezdve kiállító művész. 1945 óta ez a tizenhatodik önálló kiállítása. Részt vesz minden jelentős hazai csoportos tárlaton. Több külföldi városban volt kiállítása. Az utóbbi években több ízben bemutatták alkotásait Japánban.