Bartl József kiállítása (Budavári Palota, Budapest, 1981)
E századunk fordulóján kezdődött meg az alyamat, hogy a művészek egy része az ábrítandó tárgyakat (az emberi alakot is) kezdte egyszerűsíteni, összevonni, kubizálni. A folyamat vége az, hogy megszűnik a perspektíva, a festők vállalják, hogy a kép síkján síkszerű formákat alakítsanak és a Látvány ábrázolás helyett geometrikus vagy organikus elemekből építik kompozíciójukat. A formai részek jellé válnak és immáron az a feladat, hogy a jelek összessége egy képen belül utaljon egy gondolatkörre. A jelcsoport csak körülhatárolja a tartalmat; a néző-befogadó saját hozzágondolása, hozzáértése teszi teljessé a mű jelentését. Ez többértelműség ugyan, de egy természetelvű mű is mást jelent a műveltnek, mint a felületesnek, vagy mást egy betört embernek, mint egy dinamikus egyénnek. Bartl József 1932-ben született Soroksáron. A Képzőművészeti Gimnáziumban Kántor Andor, a Főiskolán Bernáth Aurél volt vezető tanára. Tőlük, az 50-es években, a természetelvűség poszt-nagybányás változatát tanulta technikában és értékítéletben is. MŰTÁRGYJEGYZÉK 1. Kárpit (Mátészalka, MSZMP székház) 1980, 160 x 800 cm ií 2/a Tekintő 1974. szitanyomat,650 x 450 mm h-c változat 3/a Hétlevelű lóhere 1980. szitanyomat, 650 x 490 mm b változat 4/a Hullámforma 1980. szitanyomat, 530 x 420 mm b változat 5. Páros 1980. szitanyomat, 430 x 470 mm A századelőn hiába ment át a magyar képzőművészet (annak egy része) a látszattól az elvontig tartó úton, mivel a nem tárgyias művészetet a két háború közt elfojtották és megvetett dekadens irányzatnak tartották, 1945 után szinte mint novum újra jelentkezett rövid időre. Ismét elfojtották, újra dekadensnek minősült. A tiltott gyümölcs utáni vágy az 50-es évek végén újra fellángolt. Felerősítette a neoavangard bontakozása is. Bartl a 60-as években bár a tanultak alapján festett, de visszanézve ott vannak mai festészetének csírái is. Természetelvű csendéleteiben a színvilág dekoratívabb, a tárgyak stilizáltabbak és összeállításuk is mellőzi az "ilyen szokott lenni" látszatát. A motívum kialakítás gyakorlata már akkor megkezdődött. Bartl József döntőnek tartja piktúrájának váltásában egy falkárpit megbízatását, amikor is annak kialakításán dolgozva egyre inkább elmélyül a díszítő részek megoldásában. Táblaképein feldolgozza az egyes részleteket, a magyar népművészet forma-jel-motívum kincseit felhasználva. 6/a Változó négyzetek 1981. szitanyomat, 590 x 550 mm b-c változat 7/a Játékok 1981. szitanyomat, 490 x 350 mm b-c változat 8/a Szívforma 1981. szitanyomat, 670 x 540 mm b-c változat 9/a Fejforma 1981. szitanyomat, 500 x 430 mm b, c,d változat 10/a Megbékélés 1981. szitanyomat, 450 x 530 mm b, c,d változat 11. Zöldek 1978. ragasztott üveg, 29 x 21,5 cm Ez időben érdeklődése a szentendrei mesterek munkássága felé fordult és 1972-ben formailag is a telep tagjai közé sorolódott. Beilleszkedve e csoport fő stiláris irányzatába, egyéniségében megőrizte "erzsébet-soroksári" eredetét. Talán leginkább színvilágába és bizonyos motívumainak makacs ismétlésében ismerhetjük ezt fel. A szív, a házorom, a báb jel földközelben tartja, meleg, derűs színvilága fegyelmezett formálása ellenére lírai hangulatot áraszt. Az utolsó évek kiállításain Bartl Józsefet, a festőt, megismerhettük. Ezúttal bemutatjuk a gobelin-tervezőt, a plasztikával, Üvegfestészettel kísérletezőt és a grafikus Barth szitanyomataival. Bolgár Kálmán 12. Kék négyzet 1978. ragasztott üveg, 44 x 23,5 cm 13. Körök (mikrovilág) 1978. ragasztott üveg, 27 x 46 cm 14. Barna 1978. ragasztott üveg, 20, 5 x 30 cm * 15. Három kék kör 1978. ragasztott üveg, 32 x 27 cm 16. Piros négyzet 1978. ragasztott üveg, 50 x 50 cm 17. "V" jelzésű 1978. ragasztott üveg, 70 x 30 cm 18. Őrző 1980. fa, 54 cm 19. Fehér fejfa 1981. fa, 95 cm 20. 19°-os törés 1981. fa, 50 cm 21. Oromdísz 1981. fa, 120 cm