Felnőtt- és gyermekmesék Urbán László kiállítása Benedek Elek meséi - Urbán László grafikusművész kiállítása (Helikon Galéria, Budapest, 1981)

A grafikus egy szép napos reggelen kilép a házból, mélyet szív a friss levegőből, és elindul a megálló felé. A megállóban már sokan állnak, így méltán remélheti, hogy hamarosan jön, amire vár: a Megbízás. De a Megbízás ritkán jár, többnyire akkor várat magára, amikor a leginkább szükség lenne rá. Vagy jön, de nem az, amelyik a megfelelő irányba visz. A grafikus egyik lábáról a másikra áll, egyre türelmetlenebb, közben tűz a nap, kitör egy vihar, újra kiderül, az emberek jönnek-mennek, csak a megbízás nem akar megérkezni, az istennek se. A grafikus látja, hogy a sarkon az egyik kollégája Bér-Megbízásnak int és bevágódik. A másik meg gyalog indul el, s az is hol tart már. . . De mit tegyen, ő már csak ilyen, hogy akkor érzi jól magát, ha Megbízás viszi a célja felé. A grafikus álldogál, és közben előveszi a noteszét. Firkál, így adja ki magából minden ingerültségét, dühét. És ebbe a „noteszbe" kerülnek kesernyés megjegyzései az emberi természet fonákságairól. (Fonákság? Hiszen te nevetsz azon, ami nekem nevetséges benned. Urbán ezt is lerajzolja.) Az irkafirka lassan bejegyzett grafikai műfajjá válik. (Ezért.) Nem téveszthető össze a vázlattal, mert a vázlat valamiféle körvonalazódó elképzelés első lerögzítése. És különbözik a rajztól is, hiszen a rajz — közvetlensége mellett is — büszke kivívott autonómiájára. S persze más, mint az illusztráció, amelyre Urbán Lászlót a főiskola fölhatalmazta. Az irkafirkát teljesen csak rajzolója érti. (Gondolj értekezleti rajzaidra. A jópofa firkák közt csak te tudsz eligazodni, te tudod, hogy melyik felfújt léggömb a főnököd.) Ezeknek a lapoknak az a legfőbb tulajdonságuk, hogy az ötleteket, gondolatforgácsokat lerögzítik, „bespájzolják". Nem fontos a kompozíció, nem fontos a stílus — lazán készülnek, felszabadultan. Ahogy jön. Ez a lényegük. Hogy aztán elővehetők legyenek, ha megérkezne végre a „megbízás", amely teljes erőbedobást követel majd az alkalmazott grafikustól, ha majd bizonyítania kell. Ahogy nézegetjük ezeket a lapokat, mi sem természetesebb, hogy sok örömet lelünk benne, mert egy csomó utalást megértünk (vagy magadra veszel). Hiszen valószínűleg mi is ott állunk a megállóban , egy másik vonalon. BAN ANDRÁS

Next