Finta Edit grafikus és festőművész (Gödöllői Galéria, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ VERS Mózes-Finta Edit képeihez Mikor távolodunk, magunktól, messze, már tudjuk: mindenünk odaveszett. Fátyolba borul a birtokunk, hajunk lobog, és zeng a "nem lehetett". Amikor él és úgy szólít a táj, elfeledjük az egyedülséget. Minden gondolatunk kifordítva már. Minden szerelmünk meggyötör, eléget. Csakhogy a láng mégis a miénk ebben az arctalan lengő nővilágban. A fátylak zengése mégis mindig ég, s a hitetlenségben örök hitvilág van. Nincsen elesett, csak aki megadja magát a lemondó, belenyugvó fényben. Nem állunk keserűn, sem vidáman, csak magunkban, és szomorún egészen. "Se kint, se bent"? Mindazol van, hol létezik, vagy akár úgy is kérdezhetném, hol esik meg, hol megy végbe, ami látszik a Finta Edit képein? Ugyanis, s ez rajtuk nagyon határozottan kifejeződik - kezdettől tisztázva van -, hogy nem akárhol, hogy szó sincs arról, hogy ezek a dolgok bárhol lennének. ... Képekről beszélve mondjuk sokszor, közhelyszerűen azt például, hogy "belső táj", vagy benső táj, s ilyenkor arra célzunk, hogy földrajzilag nem meghatározható, mert a lélekből, ideákból kivetült, belső terepviszonyokból felépült táj.... Finta Edit képein a "belső" szónak nem ilyen utalása van, itt szó szerint kell érteni; ezek a hullámzások, gyűrődések, szelvényes duzzadások; az emberi szervezet belsejének, a lecsupaszított agykéreg tekervényeinek formavilágából erednek; belső szerveinken kószál itt a szem, bonctani tájakon.... Tárgyat, "dolgot" nagyon keveset fest meg, s azok is kapcsolatban vannak e zsigeri létszemlélet világával: gumikesztyű, lepedő, kórtermi ing, lepel... és mégis, milyen érdekes: e dolgok sem árasztanak kietlenséget, hanem élnek, mintha valamilyen tengermélyi virágállatok, hidrák vagy medúzák lennének, az ing, a lepel bugyraiban ott sejti a szem a láthatatlanná vált test feszülését vagy vergődését, ami megakadályozza, hogy öszszehuppanjanak. Van egy lobogó - élő inge, melyen császármetszést végeztek! Az alakok, amiket megfest, szintén olyanok, mintha asztráltestek lennének, láthatóan nincs súlyuk, nem nehezednek a talajra, vagy alsó tagjaikra. Nőalakjai, madonnái mozdulata a lángéra emlékeztet, csendesen lobogó, meg-megrebbenő tűznyelőkre. Néha megfest egy-egy bútordarabot vagy ablakkeretet, ezek azonban a szerves létnek csak a mankói, kívül esnek az igazi létezésen. És fest gyakran órákat, asztali vagy napórákat, ám ezek, mint ahogy ez a mélylélektan felfedezései óta közismert, ugyancsak élettani szimbólumok... A kérdésre tehát, hogy hol van mindaz, ami Finta Edit képein van? - azt kell felelnünk, hogy a világ végén!Azok a belső alkonyi vörösek és májbarnák egyaránt ott révedeznek a kültelki naplemente távlattalansága mögött és benn a szervezetben, a lét és nemlét határvonalán. Mert az, hogy "a világ végén" nála nem csillagászati és nem fizikai fogalom, és nem is valamikor bekövetkező kataklizmát jelent, ezért nála a ho/és a /77/Áév ugyanarra a kérdésre felel: ott, abban a pontban, ahol - amikor az élet éppen kezd élni, vagy éppen kezd megszűnni, ott történnek a képei, abban az örök pillanatban, az örök világvége és világszületés hangulatában. Szőcs István E képek alkotójának talán megadatott az a látó vakság, melyben a Picasso javasolta csonkítás értelmet kap. Alakjainak szeme legfennebb sejthető, tekintetük nincs, mintha olyasmire figyelnének, aminek felfogására nem a látás szerve szükségeltetik, hanem a látás képessége. Szilágyi Júlia Finta Edit 1945-ben született a Kovászna megyei Kézdialmáson. Tanulmányait a szilágysomlyói általános iskolában, a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban, valamint a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1976- ban. Mesterei Feszt László, Maxa Florin és Nica Ioachim voltak. Festményeivel, grafikáival, filmplakátaival és könyvgrafikáival szerepelt megyei, megyeközi és országos kiállításokon, biennálékon. KÜLFÖLDI KÖZÖS KIÁLLÍTÁSOK: Wroclaw (Lengyelország), Köln, München, Offenbach (Németország), Újvidék (Jugoszlávia), Budapest. EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár: 1971, 1972, 1973,1974, 1978, 1990,1991., Arad: 1978, Szilágysomlyó: 1978, Zilah: 1979, Budapest: 1991, Bonchida: Xantus Gábor művészfilmje: Zsoltárok fehérben, zölsben Rendhagyó térkiállítás Finta Edit képeiből (Bonchidai Bánffy kastély) 1990-91. Festményeit, grafikáit hazai, magyarországi, jugoszláviai, svédországi, nagy-britanniai, görögországi, csehszlovákiai, Amerikai Egyesült Államokbeli és németországi magángyűjteményekben őrzik. Cím: 3400 Kolozsvár (Cluj), aleea Birsei nr. 5, bl. H. sc. II, et IV, ap 30., Románia telefon: 00/40/51/111451 1028 Budapest II., Muhar u. 9. J-tva/aprioAi : flsuutu /»A font miVcJk/,Lfttv/M /t*ttv tule /fty.Urfaj'áá /tuUwCCWMCt'otUcfbWJ&rt/vtb'uAst