Kántor Andor (Csók István Galéria Budapest, 1981)

Pasztell : önarckép Fürdő után 1953 1957 80x60 90x70 Olajfestmény: Kék fák, piros tetők 1973 50x60 Pilisi hegyoldal 1975 70x90 Sarokház 1975 50x60 Csendélet pöttyös bögrével 1978 60x80 Műteremrészlet 1979 80x70 Tél a hegyekben 1979 60x80 Pincesor 1979 50x70 Őszi földek 1979 60x80 Csendélet piros terítővel 1979 60x80 Szentléleki földek 1980 60x80 Virágok, gyümölcsök 1980 60x80 Csokor 1980 60x50 Havas utca 1980 60x80 Sárga házak toronnyal 1980 60x70 Téli nap Szentendrén 1980 60x80 Folyóparti házak 1980 70x90 Sárga házcsoport 1980 60x80 Szamárhegyi utca 1980 70x60 Szentendrei enteriőr 1980 70x80 Csendélet könyvvel és szoborral 1980 60x70 Csendélet két citrommal 1980 60x70 Téli Dunakanyar 1981 60x80 Havas tetők 1981 70x60 Árnyas utca 1981 60x80 Nyár a Pilisben 1981 60x90 Kertek alján 1981 60x70 Tetők és kémények 1981 60x50 Nyári Dunakanyar 1981 60x80 öreg házsor 1981 70x60 Téli reggel Szentendrén 1981 55x45 Szentendre 1981 70x100 Tájkép 1981 60x70 MT KÁNTOR ANDOR határozott és tekintélyt sugárzó, ugyanakkor szerény és harmonikus egyénisé­gével, művészetének vitathatatlan kvalitásával, egész életművével a szentendrei festészet reprezen­táns mesterei közé tartozik. A régi művésztelep megindulása, 1929 óta működik Szentendrén. Művé­szi pályája ettől kezdve szorosan kötődik a telep sorsához, a telep életéhez. Hivatalosan 1937-ben lesz a régi művésztelep, a Szentendrei Festők Társaságának tagja. A telep tagjainak barátságán túl ugyanebben az évben kötött házassága is Szentendréhez kapcsolja. Felesége, Gálffy Lola festőművész szintén elnyeri a régi művésztelep örökös tagságát. Kántor Andor korai szentendrei rajzait — témájukat tekintve a Rab Ráby tér és zegzugos környé­kének lejtős utcácskái - a festői intimitás és a romantika helyett a konstruktivitás, a tudatos tér­­szerkesztés szigorú harmóniája jellemzi. Monumentális megjelenésű, a föld szerkezetét hangsú­lyozó tájkompozíciói,­­ a Dunakanyar (Visegrád, Nagymaros) és a Kőhegy vidékéről készült rajzai — már a harmincas évek elején is — egy kiegyensúlyozott és következetesen alkotó, Cézanne-i szemléletű, tudatos művészre vallanak. Kántor a továbbiakban, festményein is megőrzi művésze­tének ezeket az alapvető vonásait. Szentendrei tájain, a Szamárhegy egymásbafutó utcáin, a hegy­oldal egymás fölött sorakozó, a fák között oromfalaikkal lámpásként átvilágító házain, átlósan hajló fatörzsekkel és faágakkal feszített szerkezetű tömör tájkép-kompozícióin, városképein a választott város odaadó, de látványosan sohasem hangsúlyozott szeretete és féltő gondja érző­dik. Érzelmi telítettsége, lírai egyénisége legérzékletesebben szigorú szerkezetű képeinek teret és atmoszférát egyszerre éreztető, bársonyosan puha, választékosan finom színeiben fejeződik ki. Erőteljesen kontúrozott képeinek, főleg pasztellképeinek sajátos hangulatát egy-egy domináns, többnyire zöld vagy kék színre alapozza. Ilyenkor a kiegészítő meleg színek adják a kép kolorit­­jának egyensúlyát. Meleg színeinek gazdagsága, eleganciája főleg az utóbbi évek során festett csendéleteiben, mű­termi enteriőrképeiben bontakozik ki. Új csendéleti, az őszi gyümölcsök mértéktartó pompáját idé­zik. Enteriőrképeinek kellékei : szőttesek, faragott népi bútorok, cserépkorsók vagy más, a műte­rem csendjében meghúzódó néprajzi tárgyak rendszerint egy-egy kiemelt műtárgy, egy falon függő, színes falusi üvegfestmény, egy nyitott könyv vagy egy hűvös nyugalmú Buddhafej köré sorakoz­nak. A kiemelt tárgyak jellege, vidámabb, vagy komorabb színezése intonálja egy-egy kép sajá­tos hangulatát. Ezek a műtermi enteriőrök olykor valóban bensőséges képek. Közvetlen egyszerűségükben sok­szor többet árulnak el alkotójukról, mint a művész finom részletmegfigyelésekben gazdag, valóság­hű portréi, őszinte lírájú önarcképei. Művészi alkotótevékenységéhez hasonlóan jelentős Kántor Andor művészpedagógiai munkássá­ga is. Tanítással 1932 óta foglalkozott. 1946-tól a Művészeti Gimnázium tanára, majd 1958—1963- ig (nyugalomba vonulásáig) igazgatója volt. Több mint három évtizedes pedagógiai munkásságá­nak gyümölcsöző eredményét számos tehetséges tanítványának azóta szépen ívelő önálló művész­pályája bizonyítja. A szentendrei festészet és a kortárs magyar művészet köztiszteletben álló, kiváló mestere ez év de­cemberében tölti be életének 80. évét. Ez alkalommal mutatja be, köszöntésül, a budapesti Csók István Galéria októberi kiállítása — néhány régebbi kép társaságában — Kántor Andor leg­újabb, eddigi kiállításain még nem publikált festményeit. Mucsi András MŰVEK JEGYZÉKE

Next