Az OSzSzSzK képzőművészete 60 éves a Szovjetunió (Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, Budapest, 1982)
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza tisztelettel meghívja Önt AZ OSZSZSZK KÉPZŐMŰVÉSZETE CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁRA 1982. február 19-én, 14 órára A kiállítást megnyitja BERECZKY LORÁND művészettörténész, az MSZMP KB munkatársa Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Budapest V., Semmelweis u. 1—3. Az orosz képzőművészek alkotóközössége a legnagyobb a Szovjetunió szövetséges köztársaságaiban működő hasonló kollektívák között. Az OSZSZSZK Képzőművészeinek Szövetségéhez több, mint 10 ezer művész tartozik. A művészeknek nagy lehetőségeik vannak arra, hogy bemutassák alkotásaikat a köztársasági, területi, városi, csoportos és egyéni kiállításokon. Az OSZSZSZK Képzőművészeinek Szövetsége évente több, mint 250 kiállítást szervez. Az OSZSZSZK képzőművészeinek 1981-ben megtartott V. kongresszusa a köztársaság képzőművészetének további fejlesztésére széles körű programot adott. E program lényege: világos és szemléletes művészi alkotásokkal megvalósítani a szocializmus erkölcsi és esztétikai ideálját. Az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev a következőképpen határozta meg a soknemzetiségű szovjet művészet fejlődése jelenlegi szakaszának legfontosabb jellemvonását: „Zajlik az az éltető folyamat, amelyben a művészetet az életismerettel gazdagítják, ugyanakkor az is, hogy továbbra is sokmilliós tömegeket hoznak közel a kultúra értékeihez." Az OSZSZSZK Képzőművészeinek Szövetsége arra törekszik, hogy a továbbiakban is erősítse kapcsolatait a munkáskollektívákkal. Mindenekelőtt nagy figyelmet szentelnek az OSZSZSZK „Nem fekete föld" zónájának. Nagy és szoros barátság fűzi össze Oroszország művészetét a BAM építőivel. Azok a művészek, akik megfordultak az „évszázad építkezésén", érdekes festményeket, szobrokat, grafikákat készítettek és az adta a lehetőséget az „Építjük a BAM-ot" című kiállítás megszervezéséhez. A nép tapasztalatai, azok megvalósulása segíti a művészeket abban, hogy megláthassák a jelen igazságát. Törekszenek arra, hogy mélyebben, céltudatosabban kutassák ezt a népi tapasztalatot azért, hogy minél teljesebben mutassák be műveikben kortársaikat, azt az utat, amit az ország és a nép megtett. Az Orosz Föderáció művészei az utóbbi 5-10 évben készült alkotásaikat mutatják be. A kiállításon szerepel néhány zsánerkép, de az anyag nagy részét alapjában a tájképek, csendéletek és portrék alkotják. A portrék világosan kifejezett szociális pszichológiájukkal a legkülönbözőbb tulajdonságú, és nemzetiségi vonásokkal felruházott embereket ábrázolják. Figyelmet érdemel az A. B. Plotnov által festett portré arról az emberről, aki először járt a világűrben, — J. A. Gagarinról. A portréfestők feladatul tűzték ki a modern szovjet ember ábrázolását. És hőseik tipikus vonásait nem előre kigondolt személyiségekben keresik, hanem az őket körülvevő szovjet embereket eszményítik. A tájképek és a csendéletek az Orosz Föderáció természetének sokrétűségét, a történelmi, építészeti műemlékek szépségét, a városok és falvak képének utánozhatatlanságát, az emberi kéz munkájának gyümölcsét ábrázolják. A grafika mindig is a szovjet művészet legmozgékonyabb, legoperatívabb ága volt és marad. A grafikusok nemritkán elsőkként beszélnek a közönségnek azokról a munkasikerekről, amelyeket a szovjet emberek a legnagyobb népgazdasági objektumok építkezésein érnek el. Figyelemre méltó, hogy a festészeti, grafikai és az iparművészeti alkotások nagy részét az Orosz Föderáció ifjú művészei hozták létre. A kiállítást a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége szervezi, annak reményében, hogy a művészetet szerető magyar népet megismertesse az Orosz Föderáció alkotásaival, törekvéseivel, s egyben ezzel is segítve a két nép közötti barátság elmélyítését. A KARPOV az OSZSZSZK Képzőművészeti Szövetsége Elnökségének titkára