Balladák ritmusa Mérey András ( 1982)

metlenségét, közönyét)­, a Mérey készítette tervek így egyedi példányok maradtak — ami természe­tesen művészi értéküket nem csökkenti. Mintha ez a „zene-grafikusi" tapasztalat érle­lődött volna tovább Mérey András nagyobb mé­retű grafikai lapjain, amelyekkel most a kolozs­vári közönség elé áll. Mai lakhelyén, Csíkszere­dában talán a balladák világa került közelebb hozzá; mindenesetre lehetetlen nem figyelnünk fel arra az új szintézisre, amelyet a népköltészet már régóta ismer; a költői szó és a zenei ritmus egységére — és amelyet a szinte lehetetlenre vál­lalkozó fiatal képzőművész vonalban és fekete­fehér folthatásokban teremt újjá. Valamivel ko­rábbi színes linómetszetein inkább a dekorati­­vitás érvényesült, a rézmetszet, a mezzotinto vi­szont tónusokat tesz lehetővé és a művész él is ezzel a lehetőséggel, balladaillusztrációit ma a líra felé hajlítja, már-már festményszerű hatást érve el a fekete-fehérben. Hamisítatlan bal­ladás világ ez, amelyben nem különül el egy­mástól az ember és környezete, szinte hasonul­nak egymáshoz. Mérey András megteremtett a maga számára egy sajátos jelrendszert — a fi­­guratív és nonfiguratív határán —, ebbe illeszti be a jól ismert balladai történeteket, a Molnár Annáét, a Szegény Szabó Erzsiét, A kegyetlen anyáét. Az élő és élettelen természet formáit hangolja össze; rügyek és szárnyak ívelő vona­lait korlátozzák, metszik a szigorú egyenesek, és fájdalmas megtörtséggel épülnek be e kompo­zíciókba az emberi alakok, a balladák tragikus hősei. Vagy éppen fölébe magasodnak a könyör­telen geometrikus törvényeknek, ahogy megőr­ződtek a népi emlékezetben is. A stilizálás és elvonatkoztatás különböző fokozatait valósítja meg Mérey az egyes lapokon, de mondhatni az egész sorozatot egyformán belengi a sors­szerűség. Ha megtanuljuk olvasni ezeket a grafikai je­leket, ha már eligazodunk ebben a jelrendszer­ben, új dimenzióval fog gazdagodni ballada-ér­zékelésünk. És akkor már érdeme szerint fogjuk értékelni azt a grafikust, aki bevezetett különös fekete-fehér világába. KÁNTOR LAJOS

Next