Kiss István szobrász kiállítása (Bonyhád Városi Művelődési Központ, 1982)

KISS ISTVÁN Biharillyén született 1927. január 8-án. Apja kovácsmester volt a faluban. Középiskoláit Nagyszalontán kezdte, majd 1942-ben, a család Budapestre költözése után, az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban fejezte be. A Képzőművészeti Főiskolán 1948 és 1953 között Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzay Pál voltak mesterei. 1953-ban pályázat útján kapott megbízást az 1514-es Dózsa-forradalom emlék­művének megalkotására, és azóta egész alkotói pályáját végigkíséri a forradalmiság és a hazafiság eszméjével való kapcsolat. („Magyar Tanácsköztársaság 1919", „Proletariátus", „A magyar munkásmozgalom harcosai", Dózsa emlékmű, Lenin portrék, Széchenyi, Petőfi). A néző számára érthető szimbolikus képi ábrázolás, kifejezőerő és dinamizmus — ezek művészetének főbb jellemzői. Különféle anyagokból készült kisplasztikái, a magyar történelem kiemelkedő eseményeit megjelenítő alkotásai, emlékművei, köztéri szobrai arról tanúskodnak, hogy Kiss István milyen sokoldalúan értelmezi és alkalmazza a modern szobrászat adta művészi kifejezőeszközöket, a magyar képzőművészeti örökség leghaladóbb hagyományait. Kiss István aktív résztvevője társadalmi, politikai közéletünknek. Tagja az MSZMP Központi Bizottságának, elnöke a Magyar Képző- és Iparművészek Szövet­ségének. Kiemelkedő művészeti tevékenységéért Kossuth- és Munkácsy-díjban részesült, múlt év tavaszán „Kiváló Művész" címet kapott. A Szövetség X. Közgyűlésének elnöki beszámolójában a következőket mondta: „Legfontosabb eredmény, amit magunkénak tudhatunk, az a művészetek iránti egyértelmű és vitathatatlan igény, ami népünkben az elmúlt 30 év során létrejött. A kultúra éhe valóság. Művészetünkkel népünk felemelkedését szolgáljuk, szolgálni akarjuk és nem kiszolgálni. A szolgálat ennek az igénynek állandó újrateremtését és fejlesztését jelenti és ez jelenti az alkotó számára is a legszebb, legigazibb művészeti programot."

Next