Kolbe Mihály festőművész kiállítása (Pécsi Galéria, 1982)

Hat pécsi grafikus kiállítása a Dürer Teremben Kőibe Mihály kompozíciói filctollal húzott apró, egyenes vonalakból állnak össze. Egy­szerű témáit — egy kiszáradt fát, halászhálót, az eső csepp­­jeit, vagy vízparti házakat — hallatlan puhasággal, szinte az álom elmosódottságával forr­ ­ n, eszközzel. H. Gy. KOLBE MIHÁLY KÉPEI Mohácson, az új Kossuth­­film színház szép kiállítóter­mében találkozhat az érdek­lődő Kolbe Mihály krétaraj­zaival. Most Mohácson, né­hány hét múlva Pécsett. Ez­úttal a szűkebb pátriát il­lette az elsőbbség: a Múzeu­mi Hónap egyik fontos ren­dezvényeként e kiállítással a Mohácson élő, alkotó Kól­óét saját városa köszönthet.A pécsiek — akik emlé­keznek rá — 1957-ben látták „cementspanyolozás”-nak nevezett tábláit a múzeum Káptalan utcai termeiben. Kolbe Mihály akkor azt ke­reste — miként lehet a mo­dern építkezés rideg beton­falait saját anyagával díszí­teni, magát a cementet a művészi alkotás eszközévé tenni? Több éven át tartó kísérletei során nemcsak a dekoratív térképezés tanul­ságához jutott el, de a nép­művészet egyszerű, tiszta valóságához is egyre köze­lebb került A cementspa­­nyolozás technikájával ké­szült 1957-ben a pécsi Szülé­szeti Klinika előadótermé­nek fríze. Akkor a szakma nagy érdeklődéssel fogadta s aztán hamar el is feledte. — Mohács messze van Buda­pesttől Kolbe visszatért a­­ rajzoláshoz, festéshez. Saját­­ maga, bérlakásának kis ud­­­­vara számára ugyan ki ké- s szít falburkoló cementképe- I két? Miközben a mohácsi kisiskolásokat a rajzolás mesterségére tanította, idejé­ből arra is jutott, hogy a ha­tárt, a környező falvakat járja, megismerkedjék a szőlődombok, nádasok, ma­gányos fák sajátos világával, a figyelő festő számára ki­tárulkozó, gazdag élettel. 1964-ben pécsi művésztár­saival együtt jelentkezett Budai Beatin. - ben rendezett kiállításon. Neve, szereplő« * felfedezett" újdonságával hatott, érzékeny, tisztán fo­r­galmazó rajzkultúrát« * szakmai kritika elismerését érdemelte ki. Aztán a*a­raizatt és őt magát megint elnyelte a dél határszél csendje. Ám erre a csendre Kolbénak nagyobb szüksége

Next