Mészáros Dezső (Dömös, 1982)

A kő a történelem hajnalától az emberiség talán leg­fontosabb nyersanyaga. A gyakorlati felhasználás mellett évezredeken keresztül a művészi önkifejezés, az egyéni és társadalmi képzetek objektiválódásának egyik lénye­ges eszköze — voltak korok, melyek jóformán csak a kő formálásán keresztül mutatták meg önmagukat és küldik üzeneteiket az utókornak. A formai kifejezés skálája ter­mészetesen széles, a realista megfogalmazástól a végső absztrahálásig terjedhet. Mészáros Dezső művészetében az utóbbi utat válasz­totta, nemcsak tudatosan, de belső világának is meg­felelően , nem előképek epigonjaként, de az ezekben megnyilvánuló művészi szándék átérzésével és az ősi, emberi és emberentúli lényeg megértésével és korunk gondolat- és érzelemvilágához való illesztésével. Művé­szete ezért klasszikus, őskori és modern, időhöz és korhoz nem kötve éppúgy állhatnának ősi emlékként kelta hal­mok környékén, mint a közép-celebeszi gyászszertartások színhelyein. Kőalakító művészete a fokozatos egyszerűsö­dés irányában fejlődik, a néhány lényeges vonással meg­jelenített, még a realitáshoz kapcsolódó munkáktól, a klasszikus hangvételtől a még lényegesebb, még inkább jelnek számító megalitikus felé halad. A gondolat ezek­ben a monolitokban még tisztább, jelszerűbb, még erő­teljesebben egyesíti magában a múltat és a jelent. E kettőt összekapcsolva válik a szó igazi értelmében modernné, a művészet évezredes tapasztalatait, hosszú évezredek eszmei és formai törekvéseit átérezve és össze­gezve tárja elénk s hagyományozza a jövőre az ember­ről és a világról való gondolatait. dr. Bodrogi Tibor Mészáros Dezső Munkácsy-díjas szobrászművésznek Visegrádon, Dömösön és Esztergomban állandó sza­badtéri kiállítása van. DÖMÖSI MŰVELŐDÉSI HÁZ,­­PILISMARÓT KÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS ÉS A DÖMÖS-BARÁTOK KÖRE A katalógust tervezte : Korda Kálmán Fotók : Korda Kálmán A kiállítást rendezi:

Next