Lakatos József festőművész kiállítása (Képcsarnok, Győr, 1983)

LOSONCI MIKLÓS A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT LAKATOS JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1983. NOVEMBER 16-ÁN SZERDÁN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA. JANKOVITS GYÖRGY A GYŐR-SOPRON MEGYEI TANÁCS ELNÖKHELYETTESE MEGTEKINTHETŐ: 1983. NOVEMBER 16-DECEMBER 1. GYŐR, BAJCSY-ZS. U. 35­ 83-1598 DNy — F. k. : Köteles István­ ­/ SJ?Srr ! HAZAI TÁJAKON Az anyag megmarad, — örök az időben, végtelen a térben, nem pusztul el, hanem átváltozik. S a gondolat? Rendre születik, s ha erős, ha életképes, akkor megsokszorozódik, akkor fennmarad, akkor gyökeret ereszt, új hajtást eredményez. Lakatos József a dolgokat és jelenségeket a tárgyak anyagiságában és eszmei sugárzásában ragadja meg. Számára egy kukoricagóré, a túristvándi malom, a győri kis-Duna, a szatmárcse­­kei fejfa, a hortobágyi ménes, a nyírcsaholyi udvar, Csaroda vagy az őrség kinyilatkoztatása nem­csak anatómia, hanem üzenet is. Festészete azonnal erre a hullámhosszra áll, s antennaként fel­fogja a világ, az élet központi híreit a böszörményi kapufélfákban, a Vereckei szorosban, köcsög­fában, a szabolcs-szatmári haranglábakban, az izmos, erős sárvári fákban, falakban, tekintetek­ben. Minden arc. Tákos, nyíregyházi park, tarpai tornác, embertől, időtől érintett öblös köcsög ugyan­úgy, mint a csizmahúzó és a Ság-hegy. Nem tesz mást Lakatos József, csak végiggyalogolja az országot, és erősen gondolkozik közben, így születnek művei bajai házakról, Bakonyról, tiszacsé­­csei Móricz-házról, Nyírbátorról, Rába-parti erdőkről, a sárvári vár méltóságteljes falairól. Ben­sőséges, egyszerű és erős, egészséges minden motívuma, amely az országos határok között keletkezik; ez az ő Glóbusza. A mángorló is a múlt fontos idézete, ez is hozzátartozik ahhoz, amit hazának nevezünk, az ólajtók, sövények és a fák számtalan változatukban szintén. Nem­csak alakjuk, hanem lelkük is van e tárgyaknak; bennük sűrűsödik Lakatos József érzékeny-erős láttatásával az emberség­ szilárdsága is. Torlódva koccannak csöndesen képein a közösségi sor­sot jelképező motívumok,­­ országot és századokat hordoznak, s valamit halkan bejelentenek: azt, hogy Sárváron született Lakatos József nemcsak letelepült újra szülővárosában, hanem a nagy ív, a nagy vándorlás után új műveivel Győrbe is hazaérkezett, és ez a hazaérkezés jelenti azt a főirányt, melyet úgy nevezünk szerte a világon: előre.

Next