Szentendrei Kaleidoszkóp (Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1983)

Bár valamennyi, a város történetéhez kapcsolódó tárgy és dokumentum bemutatására nincs mód, a múlt egy-egy jellegzetességének megismerésé­vel teljesebb lehet egy szentendrei kirándulás is. SZERB DÍSZTÖRÜLKÖZŐ (RÉSZLET, BOKÁLYOK (XVII—XVIII. SZ.) XIX. SZ. ELSŐ FELE) SZENTKÉP CORPUSSAL, GYERTYATARTÓVAL (XIX—XX. SZ.) A gyűjtemény egyik jelentős együttesét egy szamárhegyi vegyeskereske­dés megmaradt tárgyai, iratai alkotják. A pénztár ill. szállítókönyv, az egy­kori tulajdonos jegyzetei az üzlet működéséről, a vevőkör vásárlási igényei­ről tanúskodnak. A helyi Református Polgári Fiú és Leányiskola, a templom, és a később létesült felsőmezőgazdasági iskola néhány dokumentuma, az évkönyvek, pir ^iírftá(rd»í5 íírfimm ^3^ h jtruvliiuóiojrktt örr \n\xiyx\ in ■ „ .(.tírkirimjbi ,bjf»nt. Htafi »ufr« MrbréfíY* , »a* fjfyt ftrr »rtf«n Sor .*/•«'»•« r­­tGXCZ-f»* “f"* KoromitWltr Z ”1. iST'»» a. fo­n, K,.n·TMr,k, « W«« *■»»" ' ' »"»†*“ Wolyny.r n‚ Uhu nnfurtuttA« M(m flórt* r» mnrrn '&*»/&&& uua */*■***+«· mn! dmuadi afé m frinin t'íferiabrm ô(T,tcf$*lt trm rbrlirfe .fnrMbt mií »*<bt atlnn (rm Km ! rfemnfftr und n« *«*» rkx**#r* kotfifi.rnM ü«„ü«<rb. f«.Ä,rn fcdrrwam« rin W» ?• % Uwt #*>»«* unfrrm J«u«, frfl «aK U>f«tffprr«bm uni* jan«t Öm iiftrnflärftm n«lt#n mrrto.tif ftrírtnftí«.Ófnwu«*t «» >f&nruntwn. «kj«u»fftub •»** uufrtr t**nta>frk»- <fon*Rr« un­­fe ôw»ftfrr*n»ftiirhffr »mnw.Wrfufhm.5if u-uttru Mw»«*»lm Wittn. ««* *»« "•<! *iï b« «Um srtmmbntm «, «.«*« bc^m (fin »«*/)* «Armr »#* brt» ».r »<«*«. TMrt.«rf mil mm« «rufw« «a«*«*­îtittcr <*»fcrr prospektusok fontos adalékokkal szolgálhatnak a század első fele iskolatör­ténetének kutatásához. Szentendre XX. századi kisiparának részletét idézik fel Fáik Lajos szoba­festő hengermintái. TANULÓLEVÉL (1856) m ■ ä T iFTinrw^w;f%D> FOTÓ: GAJZÁGÓ JOLÁN F. K. BIHARI JÓZSEF 83. 31 779 Petőfi Nyomda, Kecskemét ugyancsak különálló csoportot képeznek a textilek között a szerb, arany­szállal hímzett dísztörülközők, a peskirek. A gazdag polgári és szegényebb társadalmi rétegek konyhájában egyaránt megtalálhatók a régi fa és fém használati tárgyak: a­ringókés, szűrőkanalak, húsvilla, káposztavágó kés, fánk-, tészta- és tortasütő formák. Az öntöttvas edények hamarosan kiszorították az addig tömegesen használt cserépedé­nyeket. Egy-egy sorozat látható a leggyakrabban kék színű lábasokból, fa­zekakból, poharakból. A háztartás fontos kellékei a különböző formájú, különböző funkciójú vesszőkosarak. Ezeket céljuknak megfelelően hasított, hántolt vesszőből, fonott és vesszővel összekötött gyékényből, szalmából készítették. Található közöttük kenyérkelesztéshez, szállításhoz és tároláshoz való, gyümölcs­szedő és piacozó kosár, fürdőkosár és szobában álló tűzifatároló kosár. A más múzeumi szakágakhoz képest fiatal új- és legújabbkori történeti gyűjtemény az elmúlt években elsősorban az életmód, a különböző életfor­mák vizsgálata, rögzítése céljából fejlődött. A kiállítás ezek tárgyi és írott dokumentumaiból tartalmaz részleteket. A rekonstruált polgári ebédlő historizáló bútorai a volt szentendrei re­formátus lelkész, Vajda István hagyatékából származnak, a hálószobarészlet azokból a berendezési tárgyakból állt össze, amelyek még a század első felé­ben is használatosak voltak Szentendrén.

Next