Szentendrei Kaleidoszkóp (Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1983)

SZENTENDREI KALEIDOSZKÓP — válogatás Szentendre történetének írott és tárgyi dokumentumaiból — Művésztelepi Galéria, Szentendre 1983. július—augusztus Címoldalon: Főtér, Szentendre (Fotó, 1930 k.) DÍSZÍTETT EDÉNY (KORAI BRONZKOR) HAGYMAFEJES FIBULA (IV. SZÁZADI FÉRFISÍRBÓL) wm : %­9 SS­S:­­ TÖRÖK BRONZTÁL ÉS FELIRATA: „SAHIBI ALI BEY” (XVII. SZ.) ■ TULAJDONOSA ALI BEY BOROSKANNA RÉZBŐL, ÓNTÁNYÉROK (XVIII. SZ. ELSŐ FELE) 1983 júliusában a szentendrei Művésztelepi Galériában rendezett időszaki kiállítás az ez évi Szentendrei Nyár programjának koncepciójához kapcsoló­dik: helytörténeti kiállítás, a város történetének különböző korszakait, egyedi vagy általános jelenségeit kutató szakok gyűjteményéből ad váloga­tást. A régészeti, néprajzi, történeti gyűjteménynek azt a részét mutatja be, amely 1973 óta, azaz az utóbbi 10 évben került a Ferenczy Múzeumba. Ebben a 10 évben valamennyi szakterületen főállású muzeológusok dol­goztak. Munkaterületük nem csupán Szentendre, hanem Pest megye terü­lete, szűkebben a Szentendrei és Budai járás. A megyében, a két járásban végzett gyűjtő- és kutatómunka során természetesen nőtt azoknak az ered­ményeknek a száma is, amelyek Szentendre történetének-történelmének egy-egy részletét teszik ismertebbé. A kiállítás célja nem a város történetének ismertetése volt: a tárgyak, dokumentumok ilyen irányú bemutatása itt nem lehetséges. Arra töreked­tünk, hogy — a már kiállításon bemutatottakon kívül — jellegzetes tárgya­kat, tárgyegyütteseket mutassunk be, a hely és az idő szűkössége miatt nem a teljesség igényével. KÁDÁRMESTER PECSÉTNYOMÓJA (XIX. SZ.) Az elmúlt 10—15 évben végzett régészeti kutatások jelentős mértékben járultak hozzá Szentendre településtörténetének megismeréséhez. Magyar­­ország Régészeti Topográfiája XII1/1. kötetének (a Szentendrei és a Budai járás területe) összeállítása során elkészítettük Szentendre lelőhelytérké­pét. A város területén végzett földmunkák ellenőrzése számos szép leletet adott a Múzeumnak. Kiemelkedő jelentőségű pl. a vasútállomás közelében talált csontvázas sír fekete-vörös festett edénykéje, amely a lengyeli kultú­rához tartozik, és ie. 2500 körüli időre datálható. Több helyen sikerült épít­kezések előtt alaposabb régészeti feltárást végezni. Így tártunk fel a belső körút létesítése kapcsán késő bronzkori urnasírokat (ie. XI—IX. század), és a már ismert római kori II —III. századi telep (vicus militaris) valamint a késő római, IV. századi temető jó részét; a Szabadtéri Néprajzi Múzeum te­rületén egy III—IV. századi villagazdaság főépületét; a műemléki belterüle­ten pedig — házrekonstrukciók kapcsán — a középkori Szentendre helyrajzát igyekszünk folyamatosan tisztázni. A város történetének a török kiűzése utáni emlékeit a történeti és nép­rajzi muzeológia gyűjti és dolgozza fel. Gyakran kerülnek elő a földből XVII—XVIiI. századból származó kerámia­töredékek. Ezek közül látható néhány igen szép, töredékekből összeállított és kiegészített tányér, bokály, főzőfazék, háromlábú kicsi serpenyő, nagy­méretű, díszes tál. A XVIII. századból cserépedények mellett néhány ónból készült tányért, tálat, és egy, a Dunából előkerült vörösréz boroskancsót állítottunk ki. Egy másik tárlóban kaptak helyet az újabb, XIX—XX. században készült cserépedények. Archaikus formát őriznek a rézből készült szerb konyhafelszerelési és kultikus célokat szolgáló edények. Anyagukat és díszítésüket tekintve

Next