Almár György festő-grafikusművész kiállítása (Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely, 1984)
A Magyar Művészeti Lexikon ezt írja Almár Györgyről: .Iparművész, festő, grafikus. A Műegyetemen 1920-ban szerzett oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Bútortervezés mellett dekoratív falfestéssel is foglalkozott. Számos könyvet és cikket írt a lakásművészetről. Újabban főleg festészettel foglalkozik." Hát ennyi marad az utókorra? - kérdezhetnénk. Még vitába sem szállhatnánk a lexikonnal, mert valóban ez volt Almár György, csupán a hangsúlyt szeretnénk megfelelően elhelyezni. Mint aMagyar Műhely munkatársa, küzdött a korszerű otthon kialakításáért, mint építész vállalta, hogy összhangba hozza a berendezést az építménnyel, kora haladó szemlélete jegyében. Már ekkor látszott, hogy érzelmeit nem rendeli alá a hűvös ésszerűségnek, s engedett, jól vagy rosszul - most teljesen mindegy, annak a nagyobb többségben eluralkodó ízlésnek, ami még ma is meghatározó otthonainkban. Aztán, amikor semmi és senki nem kötelezte, újból elővette ecsetét, papírjait és nagyon szerény eszközökkel, semmihez és senkihez nem igazodva, festeni kezdett. Csodálatos belső világát zárta ki, de szemérmesen. Maga köré gyűjtötte a mellőzötteket, szervezett és szüntelenül festett. Önmagáról hallgatott, míg másokat napfényre hozott. Ezernél több képében olyan hagyatékot hagyott ránk, hogy az elmúlt évtizedek egyik igen jelentős alkotóját kell benne meglátnunk. Nem érdekelte a hírnév, elismerés, besorolás, egyedül azzal törődött, hogy kimondhassa igazát. Miben volt igaza? A színekkel kifejezhető humánumban. Tudott rajzolni, mindent el tudott mondani alakokba, arcokba, karakterekbe komponálva is, de még inkább érdekelte, hogy színeket öltve milyen a természet azon túl, ahogy számunkra megjelenik. Magának mondta el. Ez az első alkalom, hogy ezt a rejtett életet születése és halála évfordulója halárán mások előtt felmutassuk. Koczogh Ákos Meghívó