Fáy Győző festőművész kiállítása (Munkácsy Mihály Terem, Békéscsaba, 1984)
FÁY GYŐZŐ Fáy Győző a hazai realista festészet egyik kiválósága. A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső tanítványa, majd tanársegédje volt. Napfényes tájai, derűs életlátása nemcsak Magyarországon, de külföldön is sokfelé népszerűvé teszik művészetét. Olaszországban sokszor tanúja lehettem annak a mély és őszinte vonzódásnak, mellyel művészetét fogadják. A magyar művészet kolorisztikus hagyományait folytató stílusával az életképek, virágcsendéletek és tájképek világában van igazán otthon. Sikereinek alapja az életszerű előadás, a tiszta, élénk, tüzes színek alkalmazása. 1981. óta az Olasz Akadémia tagja. BALOGH ANDRÁS Budapesten születtem 1918-ban. Középiskolai tanulmányaim után 1942-49 években a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanultam. Mestereim: Burghardt Rezső, Benkhardt Ágost, Szőnyi István, Elekfy Jenő, Varga Nándor Lajos voltak. Budapesten és más vidéki városokban 1950 óta minden jelentős kiállításon szerepeltem műveimmel. Budapesten 1961—1963-1965-1967—1970-1981, Veszprémben 1979-ben voltak egyéni kiállításaim. 1961-től számos egyéni kiállításom volt: Bécs, Milánó, Bergamo, Firenze, Roma, Foiano della Chiana, Cortona, Arezzo, Venezia, Toronto (Canada) városokban. Csoportos külföldi kiállításaim: Bucarest, Bologna, Padova, Verona, Como, Róma, Bécs, London, Tokio városokban. Díjak, kitüntetések: 1964 Milano, a Nagy Klasszikusok Kiadójának díja, 1965 Forli városának aranyérme, 1971 Firenze, Nemzetközi Festészeti és Kisplasztikai Biennále, Firenze Városának aranyérme, 1975 Castiglion Fiorentino, Nemzetközi Festészeti Kiállítás, első díj, a város Szent Mihály aranyérme. Műveim megtalálhatók hazai, köz-, valamint magángyűjteményekben. Külföldön Ausztria, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Államok, Canada, Dél- Amerika, Japán köz- és magángyűjteményeiben. A művészi igazmondás és természetesség, mellyel a látott világ szépségeit tolmácsolja, mindig megteszi hatását. Művészete szétkergeti az emberek gondfelhőit, kedélye és bizakodása magával ragadja közönségét. Képei, akárcsak maga a természet megmegújuló szépségeivel, állandó öntisztulást és a vígkedély állandó megújulását eredményezik. Számos külföldi kitüntetése között az 1971. évi Firenzei Nemzetközi Biennále aranyérme a legfontosabb.