Forintos Anna festőművész kiállítása (Duna Galéria, Budapest, 1984)
Forintos Anna Mi a kényszerű indíték, ami a festőt munkára sarkalja? Honnan az elszántság, hogy alkotásait közszemlére téve, olyan fókuszt teremtsen, amelyből személyét perzselő vagy simogatóan delejes sugarak érik. Talán az utóbbi reménye-a fogadtatás jóindulatába vetett hit elegendő az előbbi veszélyének feledésére? E kérdésre nincs is talán válasz, de mégis fel kell tenni őket. HAUSER ARNOLD írta: „Minden műalkotás-kihívás. Nem magyarázatott kíván, hanem szembesítést." „Minden műalkotás-megközelíthetetlen csúcs. És csúcsnak nem vághatunk neki torony iránt." Alkotó és befogadó számára egyaránt megszívlelendő gondolatok. Kádár János Miklós festőművész „Az Universum szinte megszámlálhatatlan valóságelemet rejt magában. E végtelen forrásanyagból Forintos Anna láthatóan az ezer arcú természeti valóságot választotta ki magának. Jelen periódusában ez ihleti, az élményeinek kifogyhatatlan tárháza. Biztos szemmel választja ki a művi megörökítésre érdemes motívumokat, hogy azután egyéni kifejezőeszközeinek birtokában szuverénül átköltött kompozícióba rendezze azokat." Forintos Anna nem „modern" művész. Kiváltképp, ha a ma divatos formabontó irányzatokhoz viszonyítjuk képeit. A posztnagybányai mesterek által megalapozott biztos úton halad, s azt formálja tovább kialakult egyénisége szerint. De épp ezen keresztül lehet megtalálni benne a korszerűt is, hisz minden műve egyúttal korunk emberének humánus életérzései és szépségeszményét sűríti magába. Forintos Anna Horgászok Fasor Papa 0.3*