Horváth János festőművész kiállítása (Helikon Galéria, Budapest, 1984)

SZABÁLYTALAN ELŐSZÓ HORVÁTH JÁNOS KÉPEIHEZ És mit rajzol? Embereket, emberi viszonyokat, emberi szituációkat, emberi érzelmeket. Horváth János számára az állapot a fontos, amelyben szenvedő hősei vannak. Ennek az állapotnak a rögzítésével — minő POGÁNY GÁBOR VÁROSIAK NOMÁDOK EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI: Az előképekkel szokás (illik) kezdeni. Tanult, még többet tanult, rácsodálkozott . . . Horváth János képeiről a századforduló két jeles, igazán csak az utókor által elismert festője tolul elő állandóan: Gulácsy Lajos és Mednyánszky László. Remélem, ezzel nem sorsot jósoltam neki. Gulácsy, a maga álomvilágával, a másutt a földön­­túl tükrében tükröződő szomorú e világával; Mednyánszky a racionalitáson, a társadalmon, a törvényen kívüli világával . . . Festőileg nem rokon e kettő, mégis közös és el­választhatatlan gyökere mindkettő Horváth János festői világának. Hogy mit is csinál Horváth János? — Hát a legősibb és legalapvetőbb, egyben a legnehezett művész mester­séget­ rajzol. Rajzol a festményen is, rajzol a színekkel is. A kedvenc eszköze a pasztell. A krétával rajzolni kell, a színes felületek is egymás mellé húzott vonalak­ból alakulnak. Talán ezért választotta ezt az egyébként ugyan hálás, de nehezen kezelhető anyagot. A pasztell csak egyből, egyszerre, ,,alla prima” használható. Jó komponálókészség, határozott rajztudás kell hozzá. Előre kell tudni, mit akar csinálni az ember. El kell előre határozni, milyen legyen a kép, és olyanra kell csinálni. Akarat, önuralom, tudás. Ha e három közül valamelyik hiányzik, lehet olajjal is festeni, éles dialektikus ellentmondás — akarja ezt az állapotot, ezeket az állapotokat megszüntetni . . . nem,nem a képein, a valóságban. Valóságos helyzetek, valóságon kívüli térben, nem valóságos fényekben — visszakanyarodtunk az elin­duláshoz. Talán segítenek e képek nekünk abban, hogy a tuda­tunktól és akaratunktól függetlenül létező valóság alakulásába az akaratunk valahogy mégis beleszól­hasson . . . 1949-ben született Kaposváron. Szülővárosában járt gimnáziumba. 1969-ben nyomdász szakmát szerzett. 1973-ban végzett a pécsi Tanárképző Főiskolán. A Képzőművé­szeti Főiskolán 1979-ben kapott diplomát, ez évtől tagja a Művészeti Alapnak. Elsőként linóleummetsze­teket készített, jelenleg pasztelltechnikával dolgozik. 1976 óta a kaposvári Somogyi Képtár vezetője. Tanul­mányúton járt Párizsban (1980), Velencében (1982) és Lengyelországban (1983). 1980 Kaposvár, Megyei Könyvtár 1980 Marcali, Múzeum 1981 Barcs, Múzeum 1981 Virovitica (Jugoszlávia), Múzeum 1981 Fonyód, Művelődési Ház 1981 Balatonfenyves, Klubkönyvtár 198­1 Kaposvár, Táncsics Gimnázium 1983 Kaposvár, Elektroncső Gyár 1984 Komló, Művelődési Központ ÉLETRAJZI ADATOK:

Next