M. Kiss Katalin keramikusművész kiállítása (Debrecen, Derecske, Püspökladány, Berettyóújfalu, 1984)

. . M. Kiss Katalin - mint minden pályakezdő művész - több úton indul, keresi saját megnyilatkozási formáját, így művei között találhatunk korai padlóvázákat, faliképeket is. Már főiskolás éveiben is foglalkoztatja a kerámiamáz és a fémek kapcsolata, amelynek eredménye a többségében falitás formátumban kiállított szép anyag, a kiállítás gerince. Hosszú évek szívós munkájával sikerül kikísérleteznie az egyéniségének legjob­ban megfelelő technikát, ahol a fém szervesen beépül a kerámia és a kerámiamáz tradicionális egységébe. A művek alapformája egy nagyon egyszerű, ősi használati eszköz, a tál. Ehhez az eszközhöz történetileg sokféle fogalmat társíthatunk. Itt, a legegyszerűbb forma­ként alapot végez a motívumok megjelenítéséhez. Témáit a természetből meríti: virágok, levelek, ember által készített régi tárgyak. Mindezek átírva az iparmű­vész díszítő stílusterületére. Még ráismerünk a természeti formákra, hozzák a természet élményszerű hatását, de már annyira elvontak, hogy kontúrozott kör­vonalai és a bennük levő erőteljes színek önálló életre kelnek. A kerámiamázba beépített hajlított fémszálak adják a motívumok körvonalát, melyek rendszerint grafitszürkén csillogó mázzal együtt vannak beégetve a felületbe. Ha távolabbról nézzük, erőteljes grafikus hatású, amit még emel az is, hogy ezek plasztikusan ki­emelkednek a felületből. Ha közelebb megyünk, az erőteljes rajz oldottabb hatású lesz, a szürke fém az égetéskor beszivárog a tiszta színekbe, szinte a friss tollrajz hatását, könnyedségét nyújtja. Mindebbe a keretbe jól megválasztott színharmó­niák jelenítik meg a művet. Helyenként a gótikus üvegablak csillogó színvilágát is képes közvetíteni. M. Kiss Katalin fak­társai tulajdonképpen lakásbelsőket, annak egyes részeit de­korálják, mint általában hasonló céllal készülő különböző iparművészeti tárgyai is. Műveinek érdeme és emberközelsége abban áll, hogy képes az absztrahált motívumokban frissen megjeleníteni a természet élményét, nem annak utánzásá­val, hanem egyéni kifejező szándékkal. így képesek ezek a tálak önálló életet élni, nem maradnak meg a díszítmény szintjén, tartalmuk van, így funkciójuk a képi kifejezés felé tolódik. Ez nagyon értékes tulajdonsága a kiállító művésznek, és sematikus, uniformizált lakótelepi otthonokban nemcsak színfoltot jelentenek majd, hanem gondolatokat ébresztő hatásuk is lesz. . Kovács Tibor festőművész-grafikus, MKV művészeti vezetője * Az Eötvös Pinceklub kiállításának megnyitó beszédéből. M. KISS KATALIN keramik­usművész KIÁLLÍTÁSA Debrecen, Hajdúszoboszló, Derecske, Püspökladány, Berettyóújfalu 1984

Next