Ridovics Péter festőművész kiállítása (Derkovits Gyula Terem, Szombathely, 1984)
Szombathely művészetkedvelő közönsége ezen a kiállításon egy a fiatalabb művésznemzedékhez tartozó festőművész, Ridovics Péter munkásságával ismerkedhet meg. Ridovics Péter, Iván Szilárd Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár irányítása alatt 1977-ben fejezte be főiskolai tanulmányait. A művész festményei ez alkalommal nem először szerepelnek a nyilvánosság előtt. Az első gyűjteményes kiállítását 1982-ben Szegeden rendezte, ezt a bemutatkozását két kiállítása követte két szobrász társának munkáival együtt (Budapesten 1983, és Győrött, 1984-ben) szerepeltek művei. Ridovics Péter művészi érdeklődése egyaránt kiterjed az arcképre, a tájképre és a csendéletre. Mindhárom tárgykörre lírával áthatott realista szemlélet a jellemző. Festményein a látvány és a látvány kiváltotta érzelmei sikeresen ötvöződnek. Arcképein modelljeit sokoldalúan jellemzi: arcvonásaikkal, mozdulatukkal színharmóniával és festői kifejezésmódjával. Szürkésbe hajló kékes színekkel, nagy egységbe foglalt formákkal, harmonikus formaritmussal jellemzi a fiatal férfit, expresszíven fekete színfoltokból előtűnő fehér foltok nyugtalan ritmusával az idős nőt. Derűs, egymásba szövődő színfoltokkal festette meg a kislány egészalakos arcképét. Tájképein, mind a szőkébb értelemben vett témáikat, mind színharmóniájukat tekintve arcképeihez hasonlóan változatosak. Rálátással festett előtérrel nyitja meg a zánkai művésztelep élményeit felevenítő hangulatos tájképét. Élénkütemű szín és foltritmussal, a fehérek gazdag változatával meggyőzően érzékelteti a part szikláit ostromló hullámok örvénylését, hasonló meggyőző erővel ad számot a készülő vihar feszült hangulatáról az egyik Balatonról festett képén. Ridovics Péter művészi képzeletét élénken foglalkoztatja a tárgyak formái és színei. Ezt részben csendéleteinek viszonylag nagy száma, részben a csendéletein szereplő tárgyak sokasága tanúsítja. Egyszerű használati tárgyakból állítja össze csendéleteit. Az érzéssel alakított formák a csendéletei tárgyainak személyes vonásokat kölcsönöznek. Színharmóniáit zömükben mélytónusú színekből szervezi meg. Ez a hangulat kiváló kompozíciós érzékkel elhelyezett virágok színfoltjaival, vagy egy edény csillogó fényeivel válik feszültté. Más munkáira viszont az élénk színekből szervezett harmónia a jellemző (Csendélet a művész arcképével). Megemlítjük még a kisméretű életképét. Ezen a festményen színhangulattal, a kompozícióval egyaránt elmélyülten, együttérzéssel idézi elénk a magára maradt idős nőt. Ridovics Péter kiállításának megtekintése után, remélem egyetértenek velem abban, hogy a realista művészetet képviselő fiatalabb művésznemzedék egyik jelentős festőművészének munkásságával ismerkedhettek meg. Újvári Béla