Bors István szobrászművész kiállítása (KLTE III. emeleti kerengője, 1990)
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Ifjúsági Irodája tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Bors István szobrászművész kiállítására A kiállítást rendezte, megnyitja: PAP GÁBOR művészettörténész 1990. november 5-én 15.00 órakor a KLTE III. emeleti kerengőjén A kiállítás megtekinthető november 5—24-ig naponta 8.00-tól 20.00 óráig .. .A formák gyakran zártak. Előfordul, hogy a szobrát fülkében helyezi el, és a szobor minden esetben meg akar szabadulni zártságából, ki akar törni. így lesz a küzdelem állandó, mert minden kitörési szándékot visszaszorít valami... Bors István... úgy érzi, hogy a művészetnek ma nincs akkora hatása, nincs olyan meghatározó szerepe, mint valaha, mert nem tud úgy találkozni a közönséggel, mint régen. Régen hittek a bálványokban, ma nincs ilyen hiedelem. Nincs többé valóságos alapja, tehát nem lehet akkora ereje sem a művészetnek. Ugyanakkor a fiatalos hév és egyfajta objektivizmus arra az álláspontra ragadja, hogy a művészről le kell hullani a misztikumnak. „Nekem ez a foglalkozásom, hogy művész vagyok, a másiknak hogy kertész, munkakörünkön belül kell teremtenünk úgy és annyit, ahogy és amennyire tehetségünk felhatalmaz. Ars poeticámat magam fogalmazzam meg magamnak? Ez fonák dolog lenne. Én csak azt tudom, hogy amit csinálok, azzal bizonyítok. És megmutatom, mit nem szabad, mi helytelen. Falum kizárja a libás csendéletet... " A Falu két lábon álló, kovácsoltvas, tömör keresztmetszet... terebélyes fával, az élettel indul, lezárul a stilizált falusi temetőben, a halálban. A művész maga kerüli a magyarázatot, valami szemérem és a belemagyarázástól való félelem óva inti őt ettől. Cseszák Gyöngyi, 1969.