Sulyok Gabriella grafikusművész kiállítása (Iskola Galéria, Csepel, 1990)

Supka Magdolna Sulyok Gabriella grafikáinak világa már első benyomásra is az ihle­tett művészet vonásaival hat reánk, azáltal, hogy feltétel nélkül állítja a művek expressziójának szolgálatába a mesterségi tudatosságot és a vir­tuozitást. Megszólalásának bensőséges, fojtott pátoszában sóvárgás rejlik valamiféle nagyarányú emberi szót értés iránt, aminek tárgya végső soron ez lehetne: vajon mi végett születtünk a Földre,­­ és embernek. . . Mintha erről folynék a sejtelmes-talányos tanakodás is a képein egybeverődő, vagy éppen szétrebbenő csoportok s az egymással viaskodó párok között, — de attól óvakodik a művész, hogy egy-egy túlságosan ráutaló címmel valamely szűkebb témához kösse a mondanivalóját. Viszont a tágas perspektívájú tartalmak egyik megközelítési módja őnála az, hogy a zene, a festészet, az irodalom, s a mondavilág atmoszférájának megidézésére olyan alkotókat vetít elénk, akik az emberi szellem és kedély legújongób és legválságosabb állapotait egyszerre és egyetemesen tudták átélni. Sulyok Gabriella úgy érzi, hogy szuggesztiójuk ebből fakadóan elhárít­hatatlan,­­ és valamiképp oltalmazó. Bartók Béla életművének ily értel­mű tolmácsolása Sulyoknál a hódolatadásnak nemcsak rajzilag, de mu­zikalitásában is magával ragadó példája, aminthogy megdöbbentően lá­­tomásos, s a mester megnevezése nélkül is goyai szenvedélyt és lidérc­­álmokat juttatnak eszünkbe a „Barátnők”, a „Gomolyag”, s az ,,Egy férfi és egy nő” címzésű lapok. S mily szublimáltan jelenik meg Thomas Mann lírájának finom szövése, amint József történetének fonalán vezérli bibliás távlatokba régvolt nemzedékek szellemalakjait, d­e művész korai, de máris végletekig érlelt rajzokon. A gondolat formálódását, mint mag­járól nevelt palánta fejlődését követhetjük nyomon a rajzolat egymásból sarjadó motívumaiban, amelyek éppen ezért nem szorulnak tematikai kommentárra. Annál kevésbé, mivel alkotójuk a jellegzetesen anti-illusztra­­tív megjelenítésben mintegy kezességet lát arra, hogy művei a képzőmű­vészet vértezetében vívhassanak a múzsák jogáért, a humánum megőrzé­séért.

Next