Tájékoztató (Kecskeméti Képtár, 1992)

A budapesti NA-NE Galéria és a META-R Kft. ajándékozása után ke­rült a Képtár tulajdonába a Bachmann Gábor és Rajk László által készített, 1956-os mártírok ravatalának makettje. A ravatal a Hősök terén állt Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i Szabó Ágnes budapesti gyűjtő a Képtárnak ajándékozta 1895-1936-ból származó 2200 db-os számolócédula-gyűjteményét. SAJTÓFIGYELŐ M.C.G.:Kiállítás és színház a Cifra-palotában Magyar Hírlap , 1991.08.16 Vadas József: Művésznők családi háttérrel Élet és Irodalom, 1991. 11.29. Sarkadi: Keceli üzenet- Travnik Mariska fotókiállítása a Kecs­keméti Képtárban Beszélő,1991. 09.21. Mák Ferenc: Benes József történelme Petőfi Népe,1992.01.9. t.g.k.: Cifrázatlan grafikák a Cifrapalotában Bácskapocs,1991.11.15. Horváth Károly: Gólem - háborús tájon/Gyilkos mérgek áramlanak Kecskeméti Lapok,1991.11.22. Szerkesztette: Lakatos István F.k.: dr.Barth János Készült: az EFMK Nyomdájában 500 példányban temetésekor. KECSKEMÉTI KÉPTÁR : 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI U . .: 76/21 776 Ff.: 165 TÁJÉKOZTATÓ ___________1992. február KIÁLLÍTÁSOK MIKLÓSSY MÁRIA festőművész és PLUGOR SÁNDOR grafikusművész ki­állítást Buda Ferenc költő nyitja meg február 7-én, pénteken 16 órakor. Miklóssy Mária a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskola u­­tán a kolozsvári főiskola rajzszakán tanult. Sepsiszentgyörgyön rajztanárként él és alkot. 1963-tól kiállító művészként van je­len a képzőművészeti életben. "...Hogy Cézanne almái, tájai, építményessége, súlyos hátterei csak kulcsot jelentettek számára a világhoz s nem öncélt, azt mi sem bizonyítja meggyő­zőbben, mint a nyolcvanas évek piktúrája, amelyben a remek plasztikájú, ám átszellemített, szép női fejek, (arcképkompozíciós) asszonyhőseinek a meg­formálásában egyre személyesebben van jelen az a Miklóssy Mária, aki egy képzeletbeli Intim Bárba invitálja társait a női lét és lélek dilemmájában, s a meg-(és el-) nehezedett formai köntös mögött, a (nőket mindig megszépí­tő) hallgatás, figyelem, merengés kifejezéseiben keresi a jellemrajz alap­vető vonásait. Fejformáinak metszése éles, az arcok egyre madonnásabbak, ne­mének gondjai, gondolatai mind húsosabbá érlelik színeit, sajátos együttér­zéssel teremti újjá festészetünkben a nőt, eszményítés nélkül, ám korunk eszményeinek megvallására,eszményi hűségre is kész kortársként, a férfisors kiteljesítőjeként..." - írja Banner Zoltán művészettörténész /Utunk,1987. III.20./

Next