I. Nemzetközi Kőszobrász Szimpozion (Püspökladány, 1993)
KÖSZÖNTŐ A katalógus — bemutatkozás. Bemutatkozik a művész, bemutatja egy életmű vagy egy időszak munkájának terméseit, bemutatja mindazt, amit álmaiból, vágyaiból, félelmeiből, szerelmeiből, dühéből, rajongásaiból, látomásaiból életre kelteni engedett tehetsége, szorgalma, lehetőségei. De ez a katalógus szeretne hírt adni a bemutatott művek keletkezésének helyszínéről, az alkotó környezetről is. Az alföldi kisvárosról, Püspökladányról, melynek műpártoló közönsége, önkormányzata, vállalkozói segítették az itt élő szobrászművész, Győrfi Lajos, régen dédelgetett álmának — az alkotótábornak — a megvalósítását. Ha a lelkesedés hagyományt teremt, úgy egy szabadtéri szoborpark és egy kortárs kisplasztikai gyűjtemény gyarapíthatja majd nemzeti kultúránkat. De bemutatja-e vajon a katalógus a művésztelepet, bemutatják-e a művek születésük helyszínét, körülményeit? Megüzenik-e a nézőnek azt a hangulatot, alkotó légkört, élmény- és érzelemgazdagságot, mely a közös táborozás, együttélés, a kollektív munka eredménye? Kiszakadva a műtermek magányából, a háborús emlékművek nyomasztó súlya alól, a portrék modell-empátiájából, feledve a megbízatás-, és témakeresés, az anyagbeszerzés mindennapos gondjait, itt szabad a képzelet, szabad sárkányokról, keblekről, combokról álmodni. Ki lehet próbálni rég tanult technikákat, modern masinákat, ellesni mások bevált fogásait, megismerni mások tapasztalatait, élményeit, életét, művészi hitvallását... Szobrász és kőfaragó együtt, egymást kiegészítve, segítve, egymást gazdagítva, mint a zeneszerző és a zongoraművész. A mű mindig az egyén legbelsőbb lényegének megnyilatkozása. Létrejöttében azonban meghatározóak a környezet impulzusai, az impressziók érzelem- és formagazdagsága. Hiszem, hogy ez a katalógus illő bemutatkozás a művészek és alkotásaik, de az ihlető helyszín, az első püspökladányi kőszobrász szimpozion számára is. További sok sikert kívánok az alkotóknak, a szervezőknek, a támogatóknak egyaránt. Püspökladány, 1993. augusztus