Pápai Lívia gobelinművész kiállítása (1994)
Andrea Palladio megkülönböztetett figyelmet szentel az ablakoknak. Szerinte különösen ügyelni kell méreteikre, mert a termek és a szobák, a terek és az osztopcsarnokok az ablakokon keresztül kapna fényt. Palladio gyakran idézi Vitruviust, az ókori szakírót, építészt és hadimérnököt, akinek műveit bibliaként forgatja. Kifejti, hogy körültekintően kell megválasztani ezeknek a nyílásoknak az arányát, díszítését, valamint, hogy az ablakok és a szobák méreteinek egymáshoz való viszonya pontosan meghatározott. Építészeti írásaiban rögzíti, hogy az ablakok szélessége, a terek szélességének negyedrésze lehet, magassága pedig két négyzet plusz a szélesség hatod része. Pápai Lívia ablakszárnyai, az Interakció keretei is ezt az arányt mutatják, ösztönösen. Ahogy sok más arány, ez is feltehetően évszázadok alatt kódolódott, rögzítődött tudatunkban. Az archaikus világképben a ház mint jel, ugyanúgy mint a városka templom, a sátor, a világ közepén áll, s egyúttal annak képmása. A pince az alvilág, a lakószint a föld, a padlás a felső világ jelképe. A lélektanban a tudattalan, a tudat és a felettes én megfelelői ugyanezek. A ház emberi arányokat követ, emberléptékű, antropomorfizációjára bizonyos részeinek neve is utal. A magyar nyelv kifejező szavai: homlokzat, oszlopfő, szemöldökfa, Balkarus Alapítvány ötvönet?«net f?je?rm ki Budapest Bank Budapestért Alapítvány a követk??~m intfcmynygk Magyar ||ifel Bank Művészeti Alapítvány önzetlen t#BB%atátaert: Nemzeti Kulturális Alap m . • • V .; - * 1 r i s ? g n m . t ■ V V. A kiadványt tervezte Vasvári Oszló Sándor (ARCADIA) fotók Schichmann Béla • szinrebontás GMN Repró Nyomdai gcr.dplás BLIKKegyesület • NALORS (Vác)