R. Sipos Ilma kiállítása (Gödöllői Galéria, 1995)

'Elmentem messzire és itt vagyok, magamból nem térhetek vissza soha'. (Weöres Sándor) Kecskés József A QÖDÖLLŐI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT tisztelettel meghívja 1995. MÁRCIUS 4-ÉN 16 ÓRÁRA a Qödöllői Galériába­n. SIPOS ILMA BÁB- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSÁRA Megnyitja: SUPKA MAGDOLNA Széchenyi-díjas művészettörténész Közreműködik: BARABÁS ERZSÉBET - ének HERCZENIK ANNA-ének MOHAI GÁBOR - vers, próza előadóművész Támogatók: GÖDÖLLŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDEGENFORGALMI ALAP INTERART FESZTIVÁLKÖZPONT ORSZÁGOS JÁTÉK ALAP Címoldal: Legyezős nő, óra­, fatábla, 1965, 52 x 28 cm rGödöllői ._ykvASzi. lápok REMSEY SIPOS ILMA BÁB- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZ 1924. augusztus 18-án született Budapesten. Apja orvos volt; korai halála miatt anyja és nagyanyja nevelték és taníttatták igen nehéz körülmények között. Anyai ágon a család - többek közt-a Jókait tanító kecskeméti teológiai tanárral és Tatay Sándor íróval büszkélkedhet. Gyermekként került Gödöllőre és 17 éve­sen a Remsey-házba. Ez a környezet, Remsey Jenő minden érző, alkotó embert tisztelő és segítő egyénisége felélesztette benne a szunnya­dó alkotókedvet. Ebben a nyitott, szabad légkör­ben fest és rajzol, bábokat farag. Férjével, Remsey Ivánnal Gödöllőről Szent­endrére, majd Budapestre költözik. Pirk János, Bernáth Aurél és mások dicsérik és becsülik munkáit. 1967-ben Károlyi Mihályné meghívására egy nyarat tölt a franciaországi Vence nemzet­közi művésztelepén. H­osszú, magányos évek következnek: csönd­ben, rangrejtve, minden idejét az alkotó­munkának szentelve él; művészi tevékenységét elismerés, siker, nyilvánosság nem kíséri. Napi 8-10 órai kemény kenyérkereső munka után és a házi rabszolgaság szorításában - gyakran az éjszakából fölélve az időt - születnek művei. Képei itthoni és kanadai, hollandiai, francia­országi ausztriai, jugoszláviai magángyűjtemé­nyekben vannak. Bábjai a színháztörténeti múze­um bábgyűjteményének megbecsült darabjai. R. Sipos Ilma univerzális jelenség: gyer­mekkorában meséket írt, fiatalabb éveiben no­vellái jelentek meg. Az írás végigkísérte életét: A költő álma c. verses mesejátéka, Édenkereső c. verseskötete, útleírása, Káprázatok c. emlék­irata kiadásra vár. Egyik könyve bevezetőjében írja: "A miérteket feszegető fáradhatatlan alka­tomban az igazság a szeretet­keresés, a tovább­jutás kényszere munkál... Rájönni, megérteni, hogy valójában mivégre jöttünk, jöttem a világ­ra. Mert hiszem, hogy mindenben ott rejlik a törvényszerűség a szeretet.­­ Életrajza "belül" történt; élményeinek hevülete hol drámai erejű, hol gyermeki derűt sugárzó művekké formálódtak. Mindig nagyon egyedül élt és mindig nagyon keresett másokat. EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK 1978 Ráckeve, Ady Endre Gimnázium 1984 Budapest, Metró Klub CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 1977 Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum 1980 Budapest, Vízivárosi Galéria 1984 Mese­világ, C­ödölői Galéria 1989 Budapest, Kiscelli Múzeum 1990 Prága, Nemzeti Múzeum 1991 Berlin, Magyar Kultúra Háza 1991 Eger, Gárdonyi Géza Színház 1992 Bécs, Theseus-templom 1993 Tata, Művelődési Központ nál 1UIhIB Tfllfti' yBSj jiQF1 ÉfcflÉL W­SKr is Mesekirálynő, viaszos gouache, 1977, 36 x 23 cm

Next