Jelenczki István kiállítása (Gödöllői Galéria, 1996)

K. L. Genetikailag széthull az emberiség. A modern civilizá­cióban - a „természetes igazságérzet”-en és néhány át­hagyományozott jogi tradíción kívül - nincs olyan té­nyező, mely szelekciós nyomást gyakorolna a szociális viselkedésnormák fejlesztésére és fenntartására, jólle­het erre a társadalom fejlődésével egyre inkább szükség lenne. Nem zárható ki, hogy az az infantilizmus, mely a „lázadó” ifjúság egy részét szociális parazitává teszi, ge­netikai eredetű. K. L. Jelenkorunk valósága nem értünk van, nem velünk van. A termelés-profit-termelés öngerjesztő csapdája pusz­títja el a természet és az emberi kultúra még megmaradt értékeit. Teheti, mert ez az a jól működő önfenntartó gépezet, amely a pénz totális diktatúráján keresztül mindenkit a hatalmába kerít. Kegyetlen, aljas módon működő világunkban kell visszatalálnunk a tudott­ tudáshoz, visszaemlékezve kell újra tanulnunk mindazt, amit az embert emberré tette. J.I. A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kul­turális értelemben sem képes megérteni. Ezért azt ide­gen etnikai csoportként kezeli, és nacionalista gyűlölkö­dést táplál iránta. Ezen identifikációs zavar oka elsősor­ban a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat hiányos volta, mely már csecsszopó korban patologikus követ­kezményeket okoz. A mindenkori hatalmak cinikus, őrült és hidegen kiszá­mított érdekből való öldöklése minden emberi képzele­tet túlszárnyalt. Halálosztó korszaka miénk. Ártatlanok­ra tüzelnek Szarajevóban, Tokióban mérges gázt enged­nek be az alagútrendszerbe, templomban imádkozó hí­vőket gyilkolnak halomra, papot ölnek és csecsemőket. Ölnek, Ölnek és Ölnek, nincs megállás! Mi történik kö­rülöttünk? Mi történik a Földön? Ölnek és ölnek, s nem tudják már, mi az, ami fölött aljas erők bevonásával döntenek, és nem tudják már, mi az, amit Létezésnek, Istennek, Természetnek, Törvénynek hívnak.

Next