Műemléklap - Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)

A MŰEMLÉKI Magyarországon tanuló külföldi ösztöndíjas va­gyok. Diplomázás után a doktorandusi képzés­ben vettek részt, a Budapest Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén, így magam is érdeklődéssel vártam az új magyar műemléki törvény (1997/54) megjelenését, s eközben hazám, a Szíriai Köztársaság műemlék­­védelemmel foglalkozó törvényét magyarra for­dítottam. Ezt a törvényt 1967-ben hozták és több kormányrendelettel módosították. Érdekes ösz­­szehasonlítási lehetőségeim adódtak, amelyek talán mások számára is figyelemre méltóak. A műemlék fogalma pl.: a magyar törvény (3.§. a pont) meglehetősen körülírásszerű „minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás...”. A szíriai törvény ( 1 .§.) a műemlékeket és a védett műtárgyakat együtt tárgyalja a műemléknek illetve műtárgy­nak számít minden olyan műalkotás (ingatlan, írott vagy ábrázolt kézműves alkotás) ami 200 évnél régebbi. Érdekes különbség tehát, hogy a szíriai törvény a régiség értékét dátumhoz köti. További feltétel, hogy „valamilyen művészeti vagy történeti értékekkel rendelkezzenek”. A magyar törvény hosszadalmasan felsorolja „a Magyarország múltjának kiemelkedő jelentősé­gű építészeti, történelmi, tudományos, városépí­tészeti stb.” értékeit. Mindkét törvény alapfelté­tele, hogy az alkotást „védetté nyilvánították” il­letve erre miniszteri határozatot hoztak. Érdekes egyezés ami a környezeti látványok manapság különös zűrzavarosságát érinti, hogy a magyar törvény (10.§. 4. pont) és a szíriai is (7.§.) tiltja a műemléken reklámok elhelyezését. Mindkét tör­vény említi a használat, illetve a hasznosítás fon­tosságát. A magyar törvény kiemeli a veszélyez­tetés kizárását, a használat méltóságát, a funkci­onális, a hagyomány és kegyeleti szempontokat (10.§. 1-es pont). A szíriai törvény a magántulaj­don esetén az eredeti hasznosítást rendeli el, és a kulturális és a társadalmi célú felhasználást a műemlékhivatalok engedélyéhez köti (23.§.). A magyar törvény a részleges bontást meghatáro­zott esetekben engedélyezi. Mindkét törvény (12.§. 1-es pont) illetve (28.§, 43.§.) érinti a műemlékvédelmi tevékenységgel kapcsolatos munkák tűrési kötelezettségét és a munkák előtti állapot visszaállítását, illetve a károk állami kár­térítését. A magántulajdonú veszélyeztetett mű­emlékek helyreállításának állami kezdeménye­zéséről és a tulajdonos költségeire való elvégez­ TÖRVÉNYRŐL­ tetéséről mindkét törvény intézkedik (46.§., 22.§.). A magyar törvény nyilvánvalóan részlete­zőbb és pontosabb szerkezetű megítélésem sze­rint. Azonban a törvénytiltások hatékonyabban működhetnek, ha azok általánosabb érvénnyel vannak megfogalmazva, például: a szíriai törvény a műemlék és a műtárgy egységes szerkezetben való szerepeltetésével eredményesebb lehet példá­ul: a szíriai törvény (6.§.) előírja, hogy olyan föld­területet, amelyen műemlék vagy műtárgy találha­tó a tulajdonos nem adhatja el és nem hasznosít­hatja. „A felszíni és földalatti kutatás is tilos!” 41.§. „A kutatás fogalma alatt értendő minden ku­tatás, ásatási munka, amely műemlékek vagy mű­tárgyak felderítésére irányul, a föld felszínén, a föld alatt vagy a víz alatt”. A magyar törvény (43.§. g. pont) hatósági hozzájáruláshoz köti az építmény vagy épület maradvány feltárását min­den esetben: (h. pont) és muzeálisnak nyilvántar­tott műtárgy műemlékből való eltávolítását vagy áthelyezését. A magyar törvény nem egyértel­műen tiltja a műtárgyak utáni kutatást vagy fel­derítést. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a régé­szeti törvényben szerepel ez a tiltás, holott a műemléktörvényben is kellene szerepelnie. Egyáltalán, a rejtett - föld, víz, vakolat alá rej­tett - műemléki érték, vagy magántulajdon belső terekben rejtett műemléki értékeket nem véd a törvény. Nálunk az említett rendelkezé­sek legalább tájékoztatják a tulajdonosokat kö­telezettségeikről. Végül, a magyar törvény em­líti a műemlék rombolás bűncselekmény mi­voltát (48.§.), de a műemlékekben elkövetett károkozás különböző formáit a 47.§.-ban leírt bírság összegekkel sújtja. A szíriai törvény 75.§.-a az egy hónaptól három évig terjedő börtönt és 10.000 Líráig bírság terjedő (kétha­vi mérnök fizetés) büntetéseket együtt vagy külön-külön szab ki a műemlék megsemmisí­tése, rongálása, vagy engedély nélküli átalakí­tása esetére. Hasonló büntetés jár műtárgy vagy műemlék valamely részének kicsempé­széséért, vagy annak kísérletéért, továbbá en­gedély nélküli föltárásért, műtárgyakkal való kereskedésért. Úgy vélem, hogy a börtön sok­kal visszatartóbb erejű büntetés, mint a bírság. A 20-200 millió forint bírság bizonyos esetek­ben megéri egy tőkeerős beruházónak a mű­emléki értékek teljes figyelmen kívül hagyását. Mohna al- Saed doktorandusz (Dr. Istvánfi Gyula egyetemi tanár) Az OMvH és a Műemlékvédelmi Hivatal Baden-Württemberg közöt­ti együttműködésbe jól illeszkedik a „Sváb építéskultúra Baranya me­gyében, településfelmérés” című kiállítás, amely február 12-én nyitt meg az OMvH Pincegalériájában. A felmérést időszerűvé 1994-ben az tette, hogy a gyorsan változó gaz­dasági viszonyok között különösen fontos a meglevő értékek óvása, aminek egyik módja a dokumentá­lás. A felmérésben­­ a stuttgarti egyetem kihelyezett szemináriuma­ként­­ stuttgarti művészettörténet hallgatók és a pécsi Pollack Mihály Főiskola hallgatói vettek részt. A német-magyar csoportok sa­ját kidolgozású kérdőívek segítsé­gével mérték fel és rajz-, illetve fotódokumentációval illusztrálták Püspöklak település portáit és Ge­­resd néhány jellegzetes épületét. Köztudomású, hogy Baranya megyébe nagyszámú sváb telepes érkezett a török hódoltság után. Le­telepedésüket a hatóságok számos rendelettel segítették. A II. Világháború után sok csa­lád visszatelepült őseik földjére, leg­nagyobb számban Baden-Württem­­bergbe. De megmaradtak magyaror­szági gyökereik és az itt élő svábok­kal együtt kívánják megőrizni - a le­hetőségek szerint - építéskultúráju­kat, népviseletüket, szokásaikat is. Püspöklak egy völgyben húzódó, egy főutcás település, keskeny, de KIÁLLÍTÁS mély parcellákkal. Az épületek oromfalakkal fordulnak az utca felé. Jellegzetes az eredetileg há­­romosztatú elrendezés, a középen le­vő konyhából lehet a szobába és a kamrába jutni. A konyha előtt pit­var található. Az épülethez - akár közvetlenül is­­ csatlakoznak a gazdasági, állattartási épületek. A kert a gyümölcsössel folytatódik. Az idők folyamán alakult ki az épület hosszában a hangsúlyos ereszkiugrásból a tornác, néhány díszesen faragott fa oszlop még ma is megcsodálható. Az épületek jobbára vályogból, majd tégla-vá­lyog kombinációval épültek. Fach­werkes megoldás ritkán fordult elő. Reméljük, hogy a jövőben si­kerül megvalósítani a még fellel­hető sváb szecessziós emlékek dokumentálását és megmentését, amivel teljesebbé lehet tenni egy nép kulturális örökségét. * Az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal és a Nicolaus Lenau Egyesület Pécs rendezésében megnyílt kiállításon Bayer Ferenc a Magyarországi Németek Orszá­gos Önkormányzata nevében, Sisa Béla pedig az OMvH képviseleté­ben köszöntötte a látogatókat. A kiállítás március 8-ig tekinthető meg a Pincegalériában. Horváth Edina SVÁB ÉPÍTÉSKULTÚRA BARANYA MEGYÉBEN Kommentár Érdekes és tanulságos megismerkedni egy külföldi szakember véleményével. Azzal, hogyan látja ő műemlékvédelmünk elveit, jogi szabályozását, intézményeit, módszere­it és eredményeit. Különösen érdekes ez ak­kor, ha egy más kultúrkörből érkezett, nyel­vünket is jól bíró kollegának, a Műegyetem ösztöndíjasának az eszmefuttatását vehet­jük kézbe, olyasvalakiét, aki fontosnak tar­totta, hogy magyarra fordítsa és a miénkkel összevesse hazája műemlékvédelmi törvé­nyét. Szíria építészeti-régészeti emlékeit az építészettörténetből többé-kevésbé ismer­jük, műemlékvédelmét azonban alig. Ezért még érdekesebb a kolléga véleménye. Igazában a két törvény részletes összeha­sonlítása szolgál majd figyelemreméltó tanul­sággal, még ha e rövid, első pillantásra vázlat­nak tekinthető írás alapján úgy tűnik is, hogy a szíriai jogszabály egy hagyományosabb felfo­gást követ. Reméljük találkozunk majd a téma bővebb kifejtésével is. Egy jótanács, a magyar szabályozás sajátosságainak megfelelően a múzeumokról szóló új törvényt is célszerű be­vonni a vizsgálatba, csakúgy mint a Büntető Törvénykönyvet, amelyben a műemlékrombo­­lás Mohna al-Sued által hiányolt büntetési té­telei is megtalálhatók dr. Petravich András Örömmel adtunk helyt mind Mohna al-Sued, mind pedig Petravich András írásának, s öröm­mel vesszük, ha akár a műemléki törvényről akár a magyar műemlékvédelem elveiről és gyakorlatáról külföldi kollégák is elmondják vé­leményüket. (a szerk.) Népi építészetről az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóter­mében a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány „Népi műemlékeink védelme” címmel tudományos ülést tartott Az ülésszakot Klebelsberg Éva, az Alapít­vány elnöke köszöntötte, majd Sisa Béla (OMvH) adott tájékoztatót a magyarországi népi műemlékek helyezetéről. Pataky Emőke (OMvH) a Tisztántúl népi műemlékeinek kutatásáról és állapotáról szá­molt be. Az ülést Kottmayer Tibor etnográfus a fa­lusi építőmesterségek megőrzéséről tartott előadá­sa, s ezt követően tartalmas eszmecsere zárta.

Next