Műemléklap - Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)
A nyugati kollégák számára nem mindig egyértelműek a kelet-közép európai térség gondjai. Ott nem volt olyan mértékű elvándorlás, társadalmi mobilitás, mint itt. Nyugat-Európa polgártudata is más volt. A volt szocialista államokban a városlakók jelentős része „első generációs” városlakó. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MUNKATERV.8. oldal A felek, az ÁMRK és a szlovák fél történeti kertekkel foglalkozó munkatársai közös „Történeti kertek Magyarországon” című dokumentációs vándorkiállítást készítenek elő a két orzág területén lévő történeti kertek megismertetésére. RÁKÓCZI-HÁZ.........................9. oldal A kastély legfőbb történeti nevezetessége, hogy 1676. március 27-én falai között látta meg a napvilágot a későbbi II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Nem csoda tehát, hogy az elhanyagolt épületben az 1940-es évek elején, a trianoni békekötést követően Szlovákiához került környék Magyarországhoz történt ideiglenes visszacsatolása idején, a Műemlékek Országos Bizottsága Lux Géza tervei alapján reprezentatív Rákóczi-emlékhelyet kívánt kialakítani. KORMÁNYHATÁROZAT...........14. oldal Az együttes folyamatos karbantartására, korszerűsítésére az 1980-as évek közepe óta nem jutott pénz, ezért a főépület mára erősen leromlott. Továbbra is megmaradt a történeti ingatlancsoport széttagoltsága és a különféle épületek méltatlan funkciói. PÉCEL...................................11. oldal Az emeleten a királyi sarokszalonban Minerva, Diana és Vénusz szépségversenye, az orvostudomány, az építészet, a festészet és a szobrászat allegóriái lesznek láthatók. A királyi hálószobában a Habsburg család uralkodóinak érmekről másolt arcképeit és a mennyezeten Victoriát láthatjuk. A műemlékvédelem ügye - különösen itt, Kelet-Közép Európában - egyre összetettebb, s mind több kérdést vet fel. Amint erre megnyitósorban Peter Derer is utalt, „a műemléket nem kezelhetjük elszigetelt entitásként... Elkülönítésükkel szegényíthetténk az őket övező valóság értékes sokrétűségét.” Az idei tanácskozás témája az épített védett övezetek kialakulása és sorsa szerencsés választásnak bizonyult. Erről és a téma aktualitásáról beszélgettünk dr. Szabó Bálint professzorral,az immár hagyományossá vált, ezúttal hetedik alkalommal megrendezett tusnádi műemlékvédelmi tanácskozás „lelkével”, fő szervezőjével. A professzor különösen aktuálisnak tartja a témát, hiszen Kelet-Közép Európában rendkívül fontos, hogy az egyedi épületek mellett fokozott mértékben védjük a még megmaradt műemléki jelentőségű város-, illetve településmagokat. A köztudatból sokáig hiányzó városvédelem gondolatát is fel kell éleszteni. A század második felében ebben a térségben, s így Romániában is kialakult rideg kommunista szemlélet tagadta a hagyományokat. A hivatalos álláspont szerint az új típusú ember csak az új környezetben érzi jól magát, ezért az emberek tudatából kigyomlálták az értékek, a múlt, a hagyományok tiszteletét. A „VÁROSRENDEZŐ” BULDÓZER A konferencián megtartott 102 előadásban sokféle szemlélet tükröződött. Másképp ■ Folytatás a 2. oldalon Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója szám (1998. április) TUSNÁD..................................3. oldal A tavasz a műemlékvédelmi szakma számára kicsit zsúfolt: március végén a tusnádi konferenciára kerül sor, április közepén pedig a hagyományos műemléki világnap alkalmából vesszük számba értékeinket és tennivalóinkat. Az idén a tusnádi tanácskozás témája a történelmi városok védelme volt, s erre „rímelt" a mezővárosok örökségével foglalkozó ceglédi, világnapi tudományos ülésszak. Tusnád tapasztalatait nyilvánvalóan elemzik még szakmai kiadványokban, de a MŰEMLÉKLAP is fontosnak tartja, hogy gyors összefoglalót adjon a konferenciáról és a műemléki világnap eseményeiről. IH TUSNÁD TANULSÁGAI IH Történeti városok 3. old. Fotó: Mihalik Tamás Mezővárosok öröksége 4. old. Fotó: Dr. Farkas Gábor Szlovák-magyar együttműködés 8. old. Fotó: Mihalik Tamás A Ráday-kastély csodái 11. old Fotó: Ónodi Szabó Lajos