Iparművészet Magyarországon a török hódoltság korában (1526-1868) (Városi Művészeti Múzeum, Györ, 1998)
Iparművészet Magyarországon a török hódoltság korában (1526-1686) A mohácsi csatavesztés, majd Buda eleste új helyzetet teremtett az országban. A királyi székhely és néhány fontos humanista központ török, a Felvidék és Dunántúl nyugati része Habsburg uralom alá került, a keleti országrész pedig mint erdélyi fejedelemség önálló állammá szerveződött. Az ország három részre szakadása, valamint a kor döntő eseményei - így a török elleni harcok, a reformáció és a Habsburg uralommal szembeni nemzeti függetlenségi küzdelmek - alapvetően befolyásolták a művészet fejlődését. Stílusfejlődés szempontjából a XVI- XVII. század az érett reneszánsz továbbélésének, a késő reneszánsz kibontakozásának és virágzásának. Nyugat- Magyarországon a XVII. század 20- as, 30-as éveitől a kora barokk művészet kialakulásának kora. A különböző művészeti ágak közül a kézművesség, az iparművészet minden területe eleven fejlődést mutat. A törökök másfél évszázados magyarországi jelenléte korabeli iparművészetünkben nem jelentett önálló művészetformáló erőt, noha az ország területén megjelent oszmán- török luxusárukon, kézműves termékeken és a letelepedett török mesterek munkáin közvetlenül, az itáliai közvetítéssel érkező törökös- iszlám divatból és a Balkán felől jövő délszláv kulturális elemekből pedig közvetve megismert oszmán- török művészi tornák, díszítőmotívumok, technikai megoldások hatással voltak a hazai mesterek kézműves gyakorlatára és motívumkincsére. Az új formák és motívumok a magyar ízlésnek megfelelően átalakítva kerültek alkalmazásra, beolvadtak a magyar reneszánsz művészetbe, és még gazdagabbá tették a késő reneszánsz iparművészet hazai pompáját. A törökök jelenléte a magyar építészetben, a házbelsőkön, a háztartások és gazdaságok felszerelésén nem hagyott maradandó nyomokat. Művészetük hatása elsősorban a kerámiaművészetben, a lószerszám- és díszfegyver készítésben, a textilművészetben, a réz- és kőművességben mutatható ki. 1. Oszmán iparművészeti emlékek Magyarországon A XVI. századi oszmán művészet magyarországi jelentkezését vizsgálva az emlékanyag három csoportját figyelhetjük meg. Az elsőbe a török hódoltság alatti területek régészeti tárgyai tartoznak, amelyek néhány kivételes tárgytól eltekintve - mint a magas szintű oszmán udvari kultúrát képviselő egri ezüst kupa és a keresztúri kincsleletből előkerült ezüst csészék, vagy a szórványosan előkerült izniki fajanszedények - a mindennapi élet használati tárgyai voltak: egyszerű kivitelű réz és agyagedények, szerszámok, vastárgyak.