Gyilkostói Szent Kristóf Kápolna (Gyergyószentmiklós)
A kápolna külső és belső szellemiségének értelmezése A kápolna „határhelyzet”: a Kárpátokon átmenő út utolsó, illetve első állomása, erődpont, amely értelmezhető, földrajzi és geológiai határpontként is, valamint kultúrák, vallások törésvonal-menti pontjaként egyaránt. Az alaprajz ellipszisének hossztengelye megfelel az ún. keletek templomok helyzetének, (bejárat: Nyugat, oltár: Kelet) meghatározó jelentőséget tulajdonítva, ezáltal az ősvallások legfőbb szimbólumának, a Napnak, a Tűznek. Felfogható a kápolna tengelye egy olyan jelképes fa törzseként is, amelynek északi ágain a sztyeppei kultúra és a bizánci vallás jelképei élnek, míg a déli ágakat az európai, nyugati kereszténység jelképrendszere ékesíti. A templomot impozáns természeti látvány, sziklák tömegei, és fenyőfélék oszloperdeje övezi, s mindez szinte folytatódik az épület szerkezetében. A domb alatt zúgó Békás patak a másik őselemünket, a vizet képviseli állandóan morajló hangjával. Mindez olyan panteista gondolatokat ébreszt, amelyek indokolják a természeti elemek belső térben való megjelenítését, egyrészt a falfestészet eszközeivel, másrészt a berendezés megformálásával. A körkép vázlata és elemeinek értelmezése: 1. Szkíta aranyszarvas, Tápiószentmárton 2. Lófejes kantárdísz M.N. Múzeum 3. Kardhüvely ezüst verete, Tárcái 4. Ezüst tarsolylemez, Bezdéd 5. Aranyozott avar szalagcsokor, Ártánd 6. Nagyszentmiklósi kincs, griffmadár 7. Nagyszentmiklósi kincs, lovas alak 8. Nagyszentmiklósi kincs, griffet itató alak 9. Honfoglaláskori szalagcsokor A körkép mérete: 1.3x24 m Technikája: szekkó A kápolna építészeti rajzai 1. Keresztmetszet 2. Hosszmetszet 3. Nyugati homlokzat 4. Északi homlokzat 5. Keleti homlokzat 6. Alaprajz 7. Mennyezet 1. Cross-section 2. Long-section 3. Western elevation 4. Northern elevation 5. Eastern elevation 6. Floor plan 7. Ceiling plan 10. Isten báránya, Jáki templom 11. IV. Béla pénzérmének képjele 12. A magyar jogar fonott keresztje 13. Arkangyal, kassai Szent Mihály kápolna 14. Alaprajz és templom, Gyulafehérvár 15. Sírkő, Csíki medence 16. Kapumotívum, Küsmöd 17. Székely kopjafák, Udvarhelyszék 18. Krisztus ábrázolás, Csíksomlyó, Salvator kápolna A kápolna alapkövének letétele, 1999. szeptember 26. (Egyházi dokumentáció) A kápolna építője: Constructed by: Római Katolikus Egyház, Gyergyószentmiklós Építészeti és belsőépítészeti tévék: Architectural and interior design: Anthony Gall építész, Elekes Károly képzőművész, Stefanovits Péter grafikusművész Szaktanácsadás és művezetés: Construction supervision: Szász Jenő mérnök, statikai társtervező, Szilágyi András közgazdász, számadó gondnok Málnási Csaba műépítész technikus Kivitelezők: Construction: EXBETON Kft. Gyergyószentmiklós Kodácz György igazgató, Siklódi Károly telepvezető, almérnök, Gáli Vilmos építőmester, Örsi József kőművesmester, Gál Dezső ácsmester és csoportja, Köllő Károly festő és csoportja Szakmunkák: Special work: ZOOTOM Kft. Gyergyószentmiklós, Szabó Tamás építőmester és munkatársai ELKO Kft. Csíkszereda, Miklós Gábor villamosmérnök, Kósa Csaba geológus mérnök, Gyergyószentmiklós, Csibi István topográfus, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Bálint Ignác kőfaragó, Gyergyótekerőpatak, Gáspár Gábor üvegező mester, Gyergyószentmiklós Fő támogatók: Main sponsors: Illyés alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap Program, Segít a Város Alapítvány-Eger, Mandák Attila és családja, Málnási Csaba, Portik Csaba vállalkozó, Benedek Árpád vállalkozó Információ: Information: Római Katolikus Plébánia és Főesperesi Hivatal Gyergyószentmiklós 6400 Márton Áron u. 9. Románia Telefon: 00-40-66-164-384 A Gyergyószentmiklósi Római Katolikus Főesperesi Hivatal köszönetet mond mindazoknak, akik a kápolna megvalósulását anyagilag és erkölcsileg támogatták. E kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával valósult meg. Tervezés és előkészítés: Design by: Vízió Stúdió, Budapest Szerkesztés: Redaction: Elekes Károly Fotó: Photo: © Anthony Gall, Elekes Károly, Haris László, Stefanovits Péter A Kápolna alapozása, 2000. augusztus Belső szerkezet építése, 2000. augusztus-szeptember Csoportkép az építőkkel, 2000. szeptember A kápolna szerkezete nyugati oldalról, 2000. szeptember A kápolna déli oldala, vakolás előtt, 2001. március Az elképzelés szerint a kápolna már említett északi, homorú falfelülete hordozza a honfoglalás kori hitvilág és a korai kereszténység jelképeit. E rész uralkodó színvilágát a víz tónusai határozzák meg, a rajzos elemeken a szürke és a fekete dominál, míg a déli oldal — amelyen a kereszténység szimbólumai jelennek meg, különös tekintettel a magyar történetiségből vett ábrázolásokra, egyházi jelképeink és értékeink tárgyi motívumaira — melegebb színeket ölt. (A körkép méretei: 130 cm magas és 24 m hosszú.) Hasonlóképpen a hagyományra utal az erdélyi fafaragás elemeit idéző szakrális berendezés: az oltárasztal, a pulpitus, a szentségtartó, a keresztelő medence, és a térben függő korpusz, a XVIII. századi fafaragás. A mennyezet deszkázata, az eget idéző csillagszerkezet, díszes kiosztású, míg a padló a hossztengellyel párhuzamosan fut, erre helyeződnek halszálka elrendeződésben az egyszerű kivitelű padok, melyet a sorok kezdetén faragott, festett járomkonty díszít. Hasonló megoldású a papszék, valamint a ministránsok széke is. A világítást a magasan körbefutó ablaksor természetes fénye, de szükség szerint rejtett elektromos világítótestek is biztosítják.