Kádár György, Köblitz Birgit, Krupiczer Antal, Pápai Lívia kiállítása (Körmendi Galéria, Sopron, 2001)
Köblitz Birgit 1960-ban Lipcsében (D) született 1985-ben a Hallei Képző- és Iparművészeti Főiskola (D) üveg szakán diplomázott 1986 óta Magyarországon szabad foglalkozású művész 1993 óta készít üvegobjekteket Egyéni kiállítások: 1994 Görög Templom, Vác, 1996 Grées Galéria, Nagymaros 1998 Artra Galerie, New Vennep, Museum van der Togt (M) 2000 FISÉ Galéria Budapest, Szerb Templom, Balassagyarmat 2001 Prím-Kert Galéria, Nagymaros Válogatás a csoportos kiállításokból: 1987 Fiatal Iparművészek, Vigadó Galéria, Budapest, 1991 Magyar Üveg Árkád Galéria, Budapest, 1994 Heim und Handwerk, München (D), 1994/95/96/00 Üvegszimpózium, Bárdudvarnok, 1995 Paradoxon Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1995/00 Üvegszimpózium, Glasmuseum, Frauenau (Dd), 1996 Messe für Kunsthandwerk, Grassimuseum, Leipzig, 1996/97/98 Nemzetközi Művészkönyv, Győr, Budapest; Brauckmann Galerie Heemstede (NI), Magyar Intézet, Párizs (F), 1997/99 XV., XVI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, 1998 Kortárs Magyar Üvegművészet, Győr, 1998/01 International Glass Kanazawa (JP), 2000 MM.transglass.hu, MAVA, Madrid (E), 2001 Szobrászaton innen, és túl és Magyar iparművészet, Műcsarnok, Budapest ....„Üvegeivel lépett az épületek kereteiből, tekinthetjük ezeket a műveket, szobroknak, plasztikus festményeknek, meditációs objektumoknak. (...) De szem előtt tartja a közönséget is, megfogadva egy művészetóra tanácsát: mindig nézzünk lefelé is a művészet „üvegszőnyegéről". „ A fogyasztásos technika segítségével a színes üvegből akvarellek születnek, az egymáson áttetsző, egymásba olvadó színek, a kemence a forróságában új minőséggé alakulnak. (...). Mindegyik önmagában zárt kis univerzum, mely egyszerre nagyon is anyagi természetű, de magában hordja a rejtett jelentést, mint a népmesék mágikus tárgyai, amik meg tudják védeni gazdájukat a gonosz erőkkel szemben, hiszen az eldobott fésű áthatolhatatlan, sűrű erdővé alakulhat, a tükörből tó lehet, a kaparó mocsárrá változhat, ha a főhős úgy akarja. Birgit üvegtárgyai is ilyen mágikus üzeneteket zárnak magukba, a színeken, a formákon átsejlik mindaz, amit alkotójuk megélt, a távoli földrészeken tett kalandos utazások élményeit, más földrészek színeit, érzéseit, de a hétköznapok egyszerű csodáit is." __________________ Köpöczi Rózsa Krupiczer Antal szobrászművész (Kapnikbánya/Cavnic, RO/, 1944. február 28.) 1962-66 Faszobrászati Iskola, Arad, 1980-ig Vida Géza szobrászművész műtermében tanult és dolgozott. 1976: Országos Szobrászati I. díj, Bukarest 1982: Nagybányai Művésztelep Szobrászati I. díja 1987 ARTIS Szövetség I. díja Egyéni kiállítások 1968., 1980., 1986: Nagybánya 1976 Bukarest, 1987 Köln 1989 Mátészalka 1990,1995 Nyíregyháza 1991 Rovigo(OL) 1992 Gradišća (OL) 1993 EveArt G 1994 Vörösmarty T., Szivár 1995 Vaja; Stockholm (SVE); Montreal (CA) 1996 Budapest. 1997 Debrecen; Stockholm Csoportos kiállítások 1975-76 Marosmenti Művésztelep, Makó 1980 Bukarest 1991 Erdélyiek a Gellért Szállóban 1992 Tájházi Múzeum, Debrecen 1993-99 Őszi tárlat, Nyíregyháza 1995,1997 Debrecen 1996,1998 Buckabányó Nemzetközi Művésztelep (YU) 1998 Polasela (OL) 1980-ban műtermet épített Nagybányán, amelynek udvarán szabadtéri szoborkiállítást rendezett 25 nagyméretű szobrából. 1988 óta Nyíregyházán él. Monumentális plasztikákat, modern szobrokat, szobrászati architektúrákat és kisplasztikákat készít. Szolláth György (részlet) Kádár György festőművész Budapest, 1912. január 11. 1948- 49 között az Iparművészeti, 1949- 74 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára 1952 Kossuth-díj 1956 Munkácsi-díj 1972 érdemes művész 1976 kiváló művész 1982 Munka Érdemrend Egyéni kiállítások 1962 Csók Galéria 1964 Róma 1972 Műcsarnok (ház) 1976 Szombathely 1986 Vigadó Galéria Budapesti szabadiskola, mesterei: Bortnyik Sándor, Gallé Tibor, Örkényi Strasser István; École Technique Supérieur Art et Publicité, Párizs. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának dekoratív falképét feleségével, Túry Máriával közösen készítette. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1939-ben deportálták. A lágerben átélt megrázkódtatások hatására később expresszív, vészterhes hangulatú művek születtek. Több ideologikus művet, számos sgraffitót, mozaikot, pannót készített közintézmények számára. Festői stílusa elsősorban a kubizmus és a konstruktivizmus elemeiből táplálkozott. A 60-as évek csendéletein egymásban megtörő síkok, szálkás, grafikus vonalakkal megrajzolt, a közvetlen látványtól elvonatkoztatott tárgyak szerepelnek. Későbbi művein sötét kontúrvonalú, a fekete és a fehér árnyalataiból felépülő, egymást átfedő, foltszerű mezők töltik be a teljes képfelületet. A 80-as évekre a konstruktív szerkesztésmód háttérbe került. Erőss Nikolett (részlet)