Khadzsuráhó Misztikum és erotika, kiállítás Csortos Szabó Sándor fotóiból (Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2001)
Khadzsuráhó: misztikum és erotika Khadzsuráhó világszerte híres templomai félreeső, távoli helyen állnak Madhja pradésban, India szívében ugyan, mélyis távol a közlekedés és a kommunikáció fő ütőereitől, jó félnapi autóbusz újra a legközelebbi vasútállomástól s egyben a legközelebbi fontosabb településtől is. a közelben csupán egy aprócska falu áll, amelynek nyilvánvalóan semmi köze a templomokat építtető csandella királyok egykori dicsőségéhez. ez a Bundelkhand néven ismert terület egykor bennszülött törzsek lakta, hegyes-erdős vidék volt, amely az Észak-India nagy területeit egyesítő quptadinasztia (i. sz. 4—6. század) idején kapcsolódott be a birodalmi kormányzás rendszerébe, a qupta-birodalom széthullása után észak-Indiában kisebb-nagyobb hindu dinasztiák kerültek hatalomra. Khadzsuráhó vidékének urai a gurdzsara-pratihárák voltak, s az ő vazallusaikként tűntek fel a csandellák. Khadzsuráhó majdani építtetői, az indiai politikai élet bevált receptje szerint uraik hatalmának gyengülését fürjetelenlégjük megszerzésére használták fel, s íggy váltak Bundelkhand szuverén uraivá, majd, mintegy másfél évszázados uralom után, melynek fénykora a 10 —11. századra esett, maijuk is hasonló folyamat áldozataivá váltak. Más feltörekvő indiai dinasztiákhoz hasonlóan a csandellák is a hatalom megerősítésének hagyományos indiai eszközeihez folyamodtak. Jasavarman (uraik. 925 — 950) merész lépésre szánta el maiját: pratihára hűbérurától elrabolta a négyfejű visnu vaikunida nagy becsben tartott szobrát, majd Bhadzsuráhóban templomot emeltetett a szobor elhelyezésére, a ma Laksmana-templom néven ismert vaikuntha-templom felépítése volt az a kihívó gesztus, mellyel Jasavarman az új dinasztia szuverén hatalmának létrejöttét jelezte, a csandellák hagyományos eredetmítosszal is rendelkeztek, amely szár-