KözépEurópai Avantgárd Rajz- és Grafika (Győr, 2001)
MIKULAŠ GALANDA: Formák játéka/Play of Forms, 1930 Papír, toll, tuspen and ink drawing 42,9x35,5 cm SNG, i.sz.: K 5546 és monotípia alkotásai - tájképek falusi házzal és csűrrel, csendéletek - egyfajta transzcendentális fatalizmus bélyegét viselik magukon. Bazovskÿval közös, 1930-as francia- és németországi, valamint svájci útja hatással volt későbbi munkásságára. A kerek és lágy, stilizált formák hegyesszögű, geometrikus, tört vonalakkal egészülnek ki. Rajzai és pasztelljei erős dinamikus hangsúllyal bírnak. Oldott linearités jellemző a kor számos művészére is. Bazovskÿn és Palugyayn kívül Il. Fulla, Nemes E., J. Bauernfreund munkásságában is ez nyilvánult meg, ami a tágabban értelmezett posztkubista forma hatásából eredt. A modernizmus mérsékelt, az előbb említett művészek munkásságában tükröződő változatát gyökeresen felbontották azok a művészek, akiknek tevékenysége a Bauhaus és Whutemasz mintájára alakult Iparművészeti Főiskolához kapcsolódik. (6) Ez az iskola az avantgárd kísérletezéssel kapcsolatos, a szerkezetre és képzésre irányuló, modern koncepció alapján jött létre. A közép-európai modernizmus színe-java ebben az intézményben összpontosult: lludovít Fulla, Mikuláá Galanda, František Malÿ festők, akikhez később a cseh művészeti élet más kiemelkedő egyéniségei csatlakoztak, mint például Jaromír Funke fotóművész, Zdenek Rossmann tipográfus, František Tröster, Karel Plicka díszlettervezők. Több külföldi művészt kértek fel előadásra. (7) Az iskolának jelentős része volt abban, hogy a művészet valamennyi területén bevezették az anyagokkal és kifejezésmódokkal való kísérletezést. A hagyományos anyagokon kívül új anyagokat fedeztek fel (műanyag, új fémek) és új technikákat alkalmaztak (montázs, kollázs, assemblage, fotómontázs, textilmunkák) stb. A modern művészeti gondolkodás keretén belül Iludovít Fulla és Mikulás Galanda festők a Fulla és Galanda magánlevelei című, művészeti manifesztumként megfogalmazott radikális avantgárd programmal álltak elő. Ez volt az első és egyetlen reakció az európai eseményekre, amelynek az volt a célja, hogy “az új művészeti áramlatokért és a festészetért folytatott hajthatatlan küzdelem" nyilvánosságot kapjon. A művészet autonóm területként, a színnel, felülettel és fénnyel való játékként való értelmezése, megfosztva a valóságábrázolás kényszerétől, valóban forradalmi volt, mert “a képnek képre kell emlékeztetnie, nem a táj egy részletére". Mindkét művész más-más területen valósította meg elsőként művészi szándékát s járult hozzá ily módon a festészet, valamint a rajz, grafika, illusztráció, iparművészet és díszlettervezés llUDOVÍT FULLA: Dada/Dada, 1929 Papír, fametszet/woodcut 17x13,5 cm SNG, l.sz.: G 5715 f \