KözépEurópai Avantgárd Rajz- és Grafika (Győr, 2001)

MIKULAŠ GALANDA: Formák játéka/Play of Forms, 1930 Papír, toll, tus­pen and ink drawing 42,9x35,5 cm SNG, i.sz.: K 5546 és monotípia alkotásai - tájképek falusi házzal és csűrrel, csen­déletek - egyfajta transzcendentális fatalizmus bélyegét viselik magukon. Bazovskÿval közös, 1930-as francia- és német­­országi, valamint svájci útja hatással volt későbbi munkássá­gára. A kerek és lágy, stilizált formák hegyesszögű, geometri­kus, tört vonalakkal egészülnek ki. Rajzai és pasztelljei erős dinamikus hangsúllyal bírnak. Oldott linearités jellemző a kor számos művészére is. Bazovs­­kÿn és Palugyayn kívül Il. Fulla, Nemes E., J. Bauernfreund munkásságában is ez nyilvánult meg, ami a tágabban értel­mezett posztkubista forma hatásából eredt. A modernizmus mérsékelt, az előbb említett művészek mun­kásságában tükröződő változatát gyökeresen felbontották azok a művészek, akiknek tevékenysége a Bauhaus és Whu­­temasz mintájára alakult Iparművészeti Főiskolához kapcso­lódik. (6) Ez az iskola az avantgárd kísérletezéssel kapcsola­tos, a szerkezetre és képzésre irányuló, modern koncepció alapján jött létre. A közép-európai modernizmus színe-java ebben az intézményben összpontosult: lludovít Fulla, Mikuláá Galanda, František Malÿ festők, akikhez később a cseh művé­szeti élet más kiemelkedő egyéniségei csatlakoztak, mint pél­dául Jaromír Funke fotóművész, Zdenek Rossmann tipográfus, František Tröster, Karel Plicka díszlettervezők. Több külföldi művészt kértek fel előadásra. (7) Az iskolának jelentős része volt abban, hogy a művészet valamennyi területén bevezették az anyagokkal és kifejezésmódokkal való kísér­letezést. A hagyományos anyagokon kívül új anyagokat fedeztek fel (műanyag, új fémek) és új technikákat alkalmaztak (montázs, kollázs, assemblage, fotómontázs, textilmunkák) stb. A modern művészeti gondolkodás keretén belül Iludovít Fulla és Mikulás Galanda festők a Fulla és Galanda magánlevelei című, művészeti manifesztumként megfogalmazott radikális avantgárd programmal álltak elő. Ez volt az első és egyetlen reakció az európai eseményekre, amelynek az volt a célja, hogy “az új művészeti áramlatokért és a festészetért folytatott hajthatatlan küzdelem" nyilvánosságot kapjon. A művészet autonóm területként, a színnel, felülettel és fénnyel való játékként való értelmezése, megfosztva a való­ságábrázolás kényszerétől, valóban forradalmi volt, mert “a képnek képre kell emlékeztetnie, nem a táj egy részletére". Mindkét művész más-más területen valósította meg elsőként művészi szándékát s járult hozzá ily módon a festészet, vala­mint a rajz, grafika, illusztráció, iparművészet és díszlettervezés llUDOVÍT FULLA: Dada/Dada, 1929 Papír, fametszet/woodcut 17x13,5 cm SNG, l.sz.: G 5715 f \

Next