Losonci Lilla (Budapest, 2001)

„Ércalakja hirdesse: szelleme él!” mottóval a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbi­zottság, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a segesvári RMDSZ összefogásával egy kezdeményezés indult el, melynek a célja volt, hogy Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján, 1999­ július 31-én a világ magyarsá­gának közös akaratából és közös áldozatvállalással állíttassék fel Erdélyben, Fe­héregyházán, a múzeumkerti emlékparkban egy teljes alakos Petőfi-szobor bronzból, kőalapzaton. A kezdeményezést siker koronázta, ugyanis a Petőfi­­szobor Máté István szobrászművész alkotásaként elkészült, és 1999- július 31- én ünnepélyes keretek között leleplezésre került, mely ünnepségen mindkét kormány képviseltette magát. A kezdeményezés 1997. július 31-én született meg Kiskunfélegyházán, a Pe­tőfi téren álló Petőfi-szobor elkészítésének 100. évfordulója alkalmából, ugyan­is a Kiskunfélegyházán álló Petőfi-szobor Köllő Miklós erdélyi szobrászművész alkotása és Segesváron került felállításra, majd az 1910-es évek végén a szob­rot az eredeti helyéről eltávolítják, s az Magyarországra kerül és 1922-ben Kis­kunfélegyházán állítják fel újra. Az 1999. július 31-i fehéregyházi ünnepség kiemelkedő színfoltja volt - a tel­jes alakos Petőfi-szobor leleplezése mellett - annak a festménynek az átadása az erdélyi magyarok részére, mely a kiskunfélegyházi, Köllő Miklós által készí­tett Petőfi-szobrot ábrázolja, melynek alkotója Losonci Lilla festőművész, aki a Petőfi-emlékévek alatt nagyon sok művészeti alkotást készített, amelyeknek té­mái Petőfi Sándor és az 1848-49-es szabadságharc megörökítése az utókor szá­mára. 1999­ július 31. óta mind a szobor, mind a festmény a költőt útjára bocsátó Kiskunfélegyháza és az örök nyughelyét adó Fehéregyháza méltó tisztelgése a halhatatlan emberi példa és életmű előtt. Kiskunfélegyháza, 2001. március 20. Ficsór József Kiskunfélegyháza város polgármestere 34

Next