A hagyomány szolgálatában (Szeged, 2002)

áll, ajtajait domború faragású figurális jelenet bo­rítja. A külső ajtók mögött tizennégy fiók és két ajtó szolgál a féltve őrzött holmik elhelyezésére, elrejtésére. A szekrényt 1900 körül Szarvadi Lajos Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szege­di „Kárász árverésen” vásárolta meg feleségének Fluck Rózsának. A reprezentatív bútordarab Szarvadiék szalonjában kapott helyet. A nagypol­gári ízléssel berendezett szalont a kabinetszekrény­­nyel együtt nagyméretű gyönyörű fénykép örökí­tette ránk. Később a bútor a családdal Budapestre költözött, majd az unoka kezdeményezésére ismét Szegedre került. 1894-ben „Pór Sándor szegedi származású ifjú, hosszabb külföldi tanulmánya és szakbeli munkás­sága után hazajött és itt szülőföldjén üvegfestészeti műintézetet nyitott. Első meglepő szép munkája a Lengyel Lőrinc cég üzlethelyiségének tükörablakos ajtajára írt és igen szépen sikerült beégetett fehér üvegfestményből áll, mely tudvalevőleg dombormű szerű ábrákat képez” — írta róla a Szegedi Híradó. A barokkos növényi ornamensekbe foglalt „L L” névbetűk díszítette üvegtábla, „Pór Sándor üvegfes­tészeti műintézete Szegeden” jelzettel 1984 óta a múzeum becses darabja. Akárcsak a múzeumnak 1997-ben adományozott üvegtábla, melyen a sze­cesszió utánozhatatlan könnyedségű növényi dísze keretezi a „GYÓGYSZERTÁR” feliratot. Az 1907- ben alapított Erzsébet királyné patika bejárati ajta­­jaira készült „Pór Sándor Szegeden” jelzetű üveg­tábla. Pór működése, a faragott faportálok divat­jának idejére esett, amikor az üzletek festett cégtábláinak szerepét az üzletajtók üvegtáblái vet­ték át. A két üvegtábla jól érzékelteti az eklektika és a szecesszió formai, stílusbeli megnyilvánulását az üvegművességben. Az 1879. évi árvíz után a város újjáépítésekor óri­ási lendületet vett Szegeden a vasművesség. Az új épületek fölruházásához szorosan hozzátartoztak az erkély- és lépcsőkorlátok, kapu- és ablakbetét­rácsok, zászló- és cégértartók, vaskapuk. A mester­ség magas színvonaláról tanúskodó művek nem­csak városszerte láthatók, de szép számmal gazda­gítják a múzeum gyűjteményét is. A vasművesség csúcsát jelentő vaskaput a Somogyi-könyvtár jóvol­tából őrzi a múzeum. A mester hihetetlen könnyed­ségről tett tanúbizonyságot a kapu megalkotásakor művészi vonalvezetésével, a virágok élethű megfor­málásával. Kónya György vaskapuja 1900-ban arany­érmet nyert a párizsi világkiállításon, ma pedig fél­tett kincse a Móra Ferenc Múzeumnak. T. Knotik Márta

Next