Pop-Art Interaktív Pop-lemez borító és Pop Art plakát kiállítás (Szombathelyi Képtár, Szombathely, 2004)

VÁLOGATÁS A LEMEZEKBŐL: Beatles.. Chicago, Beach Boys, Frank Zappa, Supertramp, Atomic Rooster, Jimi Hendrix, Omega. LGT, Illés, Bee Gees, Cliff Richard, Herman’s Hermits, Shadows, Colosseum, Emerson Lake & Palmer, Pink Floyd, Jethro Tull, Led Zeppelin, John Mayall Világszerte kiállítások, rendezvények emlékeznek meg a pop-zene lassan fél évszázados történ­csé­netéről, kultúrtörténeti következményeiről. A Szombathelyi Képtár ehhez kapcsolódó kiállítása, amelyen képeket nézni, zenét hallgatni egy­ fél­szerre lehetséges, tulajdonképpen „kerülő út” nyomán csatlakozik ehhez az esemény­sorozathoz.­­ Előzmény volt a Jazz-art című kiállítás, melynek a címében a „jazz” szó „pop”-ra változott és ez­­ egyben olyan következményekkel járt, amelyeknek végiggondolása egy képzőművészeti intéz-­­ mény esetében különös felelősséggel jár. A Pop Art a képzőművészet jól ismert szakszava, ugyanakkor a pop-art kifejezéssel arra szeret­nénk utalni, hogy a dologról nem egészen a megszokott módon gondolkodunk. A képzőművészeti Pop Art-ban elsősorban az irányzat amerikai klasszikusaira (Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol stb.) gondolunk - ez a művészettörténészi megközelítés - ugyanakkor feltű­nő, hogy azok, akik elsősorban a pop zenével és az ahhoz kötődő társadalmi jelenségekkel foglalkoznak, tehát a zenekritikusok és szociológusok, ha nem is alaposabban, de szélesebb spektrumban vizsgálják a témát, több figyelmet szentelnek annak a ténynek, hogy a pop művészet Angliában született és itt intéz­ményesedett elsőként a pop zene vizuális kultúrája (Institute of Contemporal Art, London) Kiállításunk célja a pop képzőművészeti és zenei értelmezésének közelítése, illetve annak az állításnak a megfogalmazása, hogy a zenei váltás a pop művészetben is új szakaszt jelöl ki. Mivel a kiállítás magyar és nemzetközi anyagot egyaránt bemutat, a fenti állítást tovább kell differenciálni, és hangsúlyozni szükséges: az „új szakasz” külföldön (korabeli kifejezés szerint nyugaton) érvényes, nálunk ez még a kezdetnek számít, ugyanis elhanyagolható az 1965 előtti pop art-hoz kötődő alkotások száma. Míg külföldön a Beatles megjelenésével egy megújultnak minősíthető pop korszak kezdődött, nálunk a ko­rábbi és későbbi „egybecsúszott”, vagyis az 1960 körüli jelenségek (Rauschenberg, Oldenburg, Larry Rivers, Lichtenstein stb. motívumai) idézetei egyidőben jelennek meg a Beatles utáni időszak, a hippi kor­szak látványvilágának közvetlenebb átvételével (pszichedelikus színek, a Sárga Tengeralattjáró rajzfilmi részleteinek állóképpé transzponálása, keleti hatások). Kiállításunk sajátossága, hogy a lemezborítók és plakátok által az alkalmazott művészetet képviseli. Ugyanakkor pontosan emiatt arra a különös viszonyra hívja fel a figyelmet, ami a reklámműfajok és a grand art között állt fenn a pop art kezdete óta. E stílusirányzat fő forrása a banalitásokon túl a reklámmű­vészet, tehát esetünkben a kiállított tárgyak a közös múltra reflektálnak. Azaz a reklámipar egyes fogása­it, motívumait önmagába építő képzőművészet lesz a nyersanyag, és ezt forgatja vissza a 60-as, 70-es évekbeli design. A feldolgozás újrafeldolgozása... Visszacsatolás, de nem visszatérés: újdonság és többlet az új szellemi pozíció, a robbanásszerűen meg­jelenő kreativitás, ami átsüt a lemezborítókon és plakátokon, mindaz a jelenségcsoport, amit korábban for­radalmi változásként, napjainkban kissé higgadtabban markáns fordulatként értékelünk. Szakmai leszűkítéssel élve: volt dadaizmus, expresszionizmus, art deco, op-art, minden, ami a művészet legszélesebb területeire kifejthette hatását. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a pop zenének nem fel­tétlenül a pop-art jelentette az „arcot". A plakátoknak az a jelentősége a magyar művészetben, hogy míg a képzőművészet által nem le­hetett, az alkalmazott művészet korszerű látványvilága nagy példányszámban juthatott el a nyilvánossághoz. Külön kategóriát képviselnek a plakáttervek, hiszen ezek tulajdonképpen egyedi műal­kotások! Kisebb-nagyobb mértékben különböznek a belőlük készülő sokszorosított példányoktól. Számos esetben, a későbbi „értelmes” szövegek helyét „halandzsa-nyelv” tölti ki, mely dadaista hatást kelt. Kicsit úgy tűnik, hogy a szerző ily mó­don gúnyos fintort mutat az azért itt is elkerülhetetlen engedélyezteté­si eljárás végrehajtóinak... INTERAKTÍV P-LEMEZ BORÍTÓ ÉS OP ART PLAKÁT KIÁLLÍTÁS 1965-1975 DOKUMENTUMOK -- wrwS’ ) ююя9И” — -г doors who Jig «­-fears »ntR jOHi mitchell JETb si CAT MOTHER RiCHIj FREE MOOD JOHH SEBASTIA RALPI EMERSON. LANE AND r­—....—'f......I' — CHICAGO FAMILY TASTE VOICES OF EAST HARLEM ARRIVAL PROCOL HARUM TONY JOE WHITE LIGHTHOUSE Sir«# Volt A егу«eneitar SZOMBATHELYI KÉPTÁR 2004. MÁRCIUS 25. - MÁJUS 2.

Next