Lyukas óra A magyar írók egyesületének folyóirata (Budapest, 2005)
/ s ^w5“ rv^ ^ Cl De eljő majd a félelmetes nap, lángpallosú angyal jár a földön. Az opálszínű égbolt felhasad, élet-halál nem lesz többé börtön, mi szétesett, majd újra összeáll, útjainkat immár Ő vezérli. Hol a fullánkod iszonyú halál? Nem érhetsz el, testünk tiszta, égi. Réti János: Nemlét Tudni akarod, mi van odalenn? Sötéttelen és fénytelen világ, hol nincsen múlt, sem jövő, sem jelen, sem nappalok, sem árnyas éjszakák. A vágy és akarat semmivé lesz. Tudat és öntudat ott nem lakik. Romlásából a test mit sem érez, és földi hívság többé nem vakít. Az elérhetetlenség abszolút, s az erőtlenség totális erő. E távolságba nem visz semmi út, e távolságból nem jönnek elő.