Peter Weibel A nyitott mű 1964-1979 (Műcsarnok, Budapest, 2005)
és a részvétel áll a középpontban, a szöveges és videóinstallációkban, ahol a közönség részvétele a meghatározó, vagy a mediális eseménymezők és a multimediális environmentek interaktív folyamataiban olyan következetességgel készít elő egy „performatív fordulatot", mint senki más rajta kívül. Esemény- és folyamatorientált műve a befogadói kultúra esztétikája mellett teszi le voksát, ahol a közönség számára összeállított használati és viselkedési útmutatók, automatáknak gyártott algoritmusok vagy spontán kommunikatív aktusok alkotják és realizálják a művet. A gépek, emberek és médiumok közti interakció és együttműködés lehetőségei egyenes arányban növekedtek a készülékek komplexitásával. Minél több készülék van jelen portként befogadó és mű között, annál inkább differenciálódtak a befogadó lehetőségei, melyekkel hatást gyakorolhatott a műre. Mindinkább a párt-technológiák fejlődése és az apparativitás diskurzusának felértékelődése, egyre több, a befogadónak szánt opció megjelenése jellemzi Weibel műveit, melyek ezáltal próféciaszerűen analitikussá és az igazsághoz hasonlóan víziószerűvé válnak. Weibel „nyitott műve" az olvasó beavatkozásaira nyitott könyv médiumától az interaktív, a befogadó beavatkozásaira nyitott új médiainstallációkig terjed. Egy olyan valóság modelljének tekinthető, amely nyitott lakóinak beavatkozásaira, egy nyitott társadalomra, egy nyitott világra. Célja a mimézisre, az utánzásra, a realitás reprezentációjára, a mű és a tárgyi világ hasonlóságára és vizuális identitására irányuló parancs következtében kép és objektum között létrejött, eddig zárt kapcsolórendszer feltörése, amelynek helyét egy objektum és kép, realitás és reprezentáció, valóság és médium között létrejövő nyitott áramkör foglalja el, amely új opciókat tesz lehetővé a felhasználók számára. Legyen bár politikai intervenció vagy kísérleti ismeretelmélet, média- vagy szociológiakritika, Weibel művészete a videószobroktól a virtuális valóságig azt bizonyítja, a lehetséges a reálisba íródott, s a világ a lehetőségek végtelen tere. fietep „fietepowitsch" LEBIEW* 1 Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus), 27. o. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, ford. Márkus György , Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások, 21. o. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1992, ford. Neunter Katalin 3 uo. 42. o.