Merítés a KUT-ból X. Jubiláris kiállítás (Haas Galéria, Budapest, 2006)
1927 után néhány évig ő is a párizsi iskolának ahhoz az ágához kapcsolódott, amely a kubizmus korai fázisát élesztette újjá, s melynek mentora André Lhote volt. Kmetty sosem vált a kubizmus tételes követőjévé, nem volt például úgynevezett szintetikus korszaka, a természethez és a művészettörténeti tradícióhoz való ragaszkodását soha nem veszítette el. A tízes években a Cézanne-i képiségből kiinduló kubizmus egyik követője maradt, így a húszas évek végén a poszt- és különböző neoizmusok korában a Párizsban látottak hatására kristályosodó művészete újra aktuálissá válhatott. Magyarországon a kubizmus elve ekkor, az összes hozzákapcsolódó művészi tapasztalattal együtt a modern festészeti gondolkodás origójaként számos a KÚT kiállításain feltűnő pályakezdő festő művészetről való gondolkozásában megjelent. Ezek közül Gadányi Jenő, Bene Géza, Hincz Gyula nevét elegendő itt megemlíteni, mint a Merítés a KUT-ból sorozat eddigi egyéni kiállítóit. Kmetty János, Dési Huber István, Sugár Andor 1930 körül festett csendéletein, a kubizmus kedvelt motívumai az újság, katalógus, könyv gyakran feltűnik. Az említett festőknél a francia modernista képzőművészeti folyóirat, a Carhiers d'Art sajátos magyar adaptációjaként egyebek mellett a KÚT és az Új Szín folyóirat - mindkettő a KÚT társaság lapjának volt tekinthető - szerepel a felülnézetből láttatott asztalon. Fontos megjegyezni, hogy mindhárom festőnél nem pusztán divatos stílusjegyek ismétléséről, hanem határozott világnézeti hozzáállásról beszélhetünk. Dési Huber így vallott a kubizmusról: „A kubizmus teljesen leigázott és én évekig éltem bűvkörében. Ez az irány, melyet nálunk kevesen értékelnek, és még kevesebben szeretnek, korszakos jelentőségű. ...a kubizmusban én elsősorban új festői diszciplínát láttam, vagyis lehetőséget arra, hogy művészi észjárásomnak hibrid, ellentétes elemeit közös nevezőre hozzam, és egységes formába gyúrjam." A kubizmus tehát magában hordozta nemcsak a festői nyelvezet sokféleségét és a tartalmi sokrétűséget, de a totális megteremtésére irányuló szintézis lehetőségét is. Dési Huber többek között a marxizmus ismeretelméleti rendszerével is összeegyeztethetőnek találta a kubizmus világát. Medveczki Jenő: Terasz (Három Grácia) - 1934 - olaj, vászon, 120x150 cm - Kiállítva a KÚT 1934-es kiállításán