Merítés a KUT-ból X. Jubiláris kiállítás (Haas Galéria, Budapest, 2006)

1927 után néhány évig ő is a párizsi iskolának ahhoz az ágához kapcsolódott, amely a kubizmus korai fázisát élesztette újjá, s melynek mentora André Lhote volt. Kmetty sosem vált a kubizmus tételes követőjévé, nem volt például úgynevezett szintetikus korszaka, a termé­szethez és a művészettörténeti tradícióhoz való ragasz­kodását soha nem veszítette el. A tízes években a Cézanne-i képiségből kiinduló ku­bizmus egyik követője maradt, így a húszas évek végén a poszt- és különböző neo­izmusok korában a Párizs­ban látottak hatására kristályosodó művészete újra ak­tuálissá válhatott. Magyarországon a kubizmus elve ek­kor, az összes hozzákapcsolódó művészi tapasztalattal együtt a modern festészeti gondolkodás origójaként számos a KÚT kiállításain feltűnő pályakezdő festő mű­vészetről való gondolkozásában megjelent. Ezek közül Gadányi Jenő, Bene Géza, Hincz Gyula nevét elegendő itt megemlíteni, mint a Merítés a KUT-ból sorozat eddi­gi egyéni kiállítóit. Kmetty János, Dési Huber István, Sugár Andor 1930 körül festett csendéletein, a kubizmus kedvelt motívu­mai az újság, katalógus, könyv gyakran feltűnik. Az említett festőknél a francia modernista képzőművészeti folyóirat, a Carhiers d'Art sajátos magyar adaptációja­ként egyebek mellett a KÚT és az Új Szín folyóirat - mindkettő a KÚT társaság lapjának volt tekinthető - szerepel a felülnézetből láttatott asztalon. Fontos meg­jegyezni, hogy mindhárom festőnél nem pusztán diva­tos stílusjegyek ismétléséről, hanem határozott világné­zeti hozzáállásról beszélhetünk.­ Dési Huber így vallott a kubizmusról: „A kubizmus teljesen leigázott és én évekig éltem bűvkörében. Ez az irány, melyet nálunk kevesen értékelnek, és még keve­sebben szeretnek, korszakos jelentőségű. ...a kubiz­­musban én elsősorban új festői diszciplínát láttam, vagyis lehetőséget arra, hogy művészi észjárásomnak hibrid, ellentétes elemeit közös nevezőre hozzam, és egységes formába gyúrjam."­ A kubizmus tehát magában hordozta nemcsak a fes­tői nyelvezet sokféleségét és a tartalmi sokrétűséget, de a totális megteremtésére irányuló szintézis lehetőségét is. Dési Huber többek között a marxizmus ismeretelmé­leti rendszerével is összeegyeztethetőnek találta a ku­bizmus világát. Medveczk­i Jenő: Terasz (Három Grácia) - 1934 - olaj, vászon, 120x150 cm - Kiállítva a KÚT 1934-es kiállításán

Next