Gházár András (Jólész, 2008)
Jólészi Csiszár András 1745. július 2-án született Jólészen. Nyolc éves koráig Jólészen nevelkedett, majd 1753 augusztusától Berzétére került. 1755 októberétől József bátyjával együtt Dobsinára kerül iskolába azért, hogy német nyelvet tanuljon Gotthardt nevű tanítójától. 1757-től Eperjesen gramatikát, szintaxist, poétikát és retorikát tanult. 1762-től Kézsmárkon folytatja tanulmányait, ahol logikát, metafizikát és teológiát hallgat. 1765-ben már Pozsonyban találjuk, mint a jogtudomány hallgatóját. Mint elszegényedett szülök gyermeke, saját maga finanszírozta tanulmányait. Pozsonyban a lakásadója gyermekeinek nevelését vállalta, hogy enyhítsen pénzügyi helyzetén. 1767. október 8-án nemes Torna vármegye közönsége előtt letette esküjét és beiktatták az ügyvédi karba. Eperjesen és Pesten volt joggyakornok, majd 1773 novemberében visszatért Rozsnyóra, és ügyvédi irodát nyitott. Egyik legnevezetesebb pere volt az, melyben megvédelmezte Dobsina mezőváros jogait a csetneki uradalommal szemben. Nyíltszavúsága és sikerei sok irigyet és ellenséget szültek. Legelkeseredettebb ellensége B. Andrássy Antal rozsnyói püspök volt, aki jórészt jobbágyok nevében a királynál megtámadta a Cházár család nemességét, de nem járt sikerrel. Hála nagy tudásának és szorgalmának sok ügyvédi sikert ért el. Irodájában kezdetben négy, majd hat segéddel dolgozott. Eredményesen képviselt gazdag, nemesi családokat, de szegényeket is. Az utóbbiakat fizetség nélkül. Irodájából olyan ismert jogászok indultak a pályára, mint Roszty Imre rozsnyói főbíró, vagy Szontág Gusztáv a Magyar akadémia tagja. Mikor II. József 1784. április 26-án elrendelte, hogy az eddigi latin nyelvű bírósági tárgyalásokat ezután németül kötelező folytatni. Cházár András tiltakozásul lemondott ügyvédi pályájáról. 1793-ban ellenvetését fejezte ki I. Ferenc rendeletével szemben a könyvek cenzúrázásról. Több éven át Gömör, Hont, Liptó, Újvárad és Tolna megyék főbírói posztját töltötte be, majd öt éven keresztül viselte Gömör megye főjegyzői tisztségét. A vármegye vezető szerepet játszott akkor az ország többi megyéje között, mikor együttesen az alkotmány védő bástyáit képezték. Cházár András munkássága a magyarságért nagyon sokat jelentett a hazafias harcban. Ezért is sietett több megye Hont, Abaúj, Tolna és Liptó hálás elismerése jeléül táblabírái közé választani őt. Csakhogy Cházár András szereplése sehogy sem egyezett a kormányzás akkori szellemével, mely a törvényt semmibe vette, és az alkotmányt megtaposta. Mivel felvilágosult szellemével a népjogot és az igazságot hirdetni többszörös figyelmeztetés után sem szűnt meg, sorsa utolérte.